Az F1 elképesztő rekordja, amit soha senki nem dönthet meg
A szabályok egy furcsasága miatt egyszer megtörténhetett, de napjainkban ez az F1-rekord örökre megdönthetetlen marad.
A 2025-ös F1-es szezonban a versenyzői világbajnokságban összesen 648 pont szerezhető, és az idei bajnok legfeljebb 473 pontot gyűjthet be.
Ez a maximum pontszám, amit Lando Norris elérhet, ha begyűjti a hátralévő 116 pontot. Ez a teljes szezonban a megszerezhető pontok 72,99%-át jelentené.
Ezzel Norris az örökrangsor 16. helyére kerülne a szezononként megszerzett pontok arányát tekintve – közvetlenül Nico Rosberg 2016-os (73,33%) világbajnoki teljesítménye mögé.
Max Verstappen domináns 2023-as idénye, amikor 22 futamból 19-et megnyert, kétszer pedig második lett, 575 pontot eredményezett, ami 92,74%-os teljesítmény – ez minden idők legmagasabb százalékos pontaránya egy szezonban. Vagy mégsem.
Fotó: Tóth Zsombor/Sport365
Hihetetlen, de a világbajnokság történetében két versenyző is elérte a 100%-os pontarányt – technikai okból. Hogyan volt ez lehetséges?
1990-ig a Formula–1-ben úgynevezett „elvetett pontok” rendszere volt érvényben, ami azt jelentette, hogy a bajnokság végeredményébe nem minden futam eredménye számított bele.
Például az 1990-es, 16 futamból álló szezonban csak a legjobb 11 eredmény számított. Ez azt jelentette, hogy a maximum 110 pont volt megszerezhető, és aki ennél többet gyűjtött, annak a felesleges pontjai nem számítottak a bajnokságban. Végül Ayrton Senna nyerte az idényt 78 ponttal.
Az F1 korai éveiben viszont voltak olyan idények, amikor valaki megszerezte az összes elérhető pontot – méghozzá három alkalommal.
🇬🇧 On September 29, 1990, Ayrton Senna took his 50th pole position in Formula 1 at Jerez.#SennaSempre #MundoSenna pic.twitter.com/BqUbLDtbbp
— Senna (@ayrtonsenna) September 29, 2021
A tökéletes F1-rekord
1952-ben, noha nyolc világbajnoki futamot rendeztek (köztük az „anomáliának” számító Indy 500-at is), csak a négy legjobb eredmény számított bele a pontversenybe.
Akkoriban a pontrendszer így nézett ki: 8–6–4–3–2 pont az első öt helyezettnek, plusz 1 pont a leggyorsabb körért.
Így a maximálisan elérhető pontszám 36 volt — amit Alberto Ascari pontosan el is ért, egy verseny kihagyása ellenére.
Ascari kihagyta a szezonnyitó Svájci Nagydíjat, mert a Ferrari próbát tett az Indy 500-on, sikertelenül. Amikor visszatért, megállíthatatlan volt: hat egymást követő győzelmet aratott, mindegyiken ő futotta a leggyorsabb kört.
Így Ascari 100%-os pontaránnyal, 36 ponttal zárta a szezont. Ha az egész idény beleszámított volna, a pontszáma 53,5 lett volna, mivel a monzai leggyorsabb körért José Froilán González-szal osztozott.
1963-ban a legendás Jim Clark elsőként megismételte Ascari 1952-es bravúrját.
A pontrendszer ekkorra 9–6–4–3–2–1 formátumú volt a legjobb hat helyezett számára, és a 10 versenyből a legjobb 6 számított.
Így a maximálisan elérhető pont 54 volt.
Clark hét futamot is megnyert, ezzel valójában 63 pontot szerzett volna csak a győzelmeiből, összesen pedig 73-at a 90-ből, de a rendszer miatt 54-nél „megállt”.
És ami még elképesztőbb: két évvel később, 1965-ben Clark megint 100%-os szezont produkált.
Fotó: Getty Images
Ezúttal „csak” hat versenyt nyert meg a kilencből, ismét maximumom pontszámot elérve (54). Ráadásként kihagyta a Monacói Nagydíjat, hogy elindulhasson az Indy 500-on – amit meg is nyert.
Clark így a mai napig az egyetlen versenyző a történelemben, aki ugyanabban az évben megnyerte az F1-es világbajnokságot és az Indianapolis 500-at.