Az év tíz legmeghatóbb sportpillanata!

Az idei év első sorban az olimpiáról szólt, ahol a magyar csapat csodálatosan teljesített, nem is tudnánk megmondani, melyik eredmény volt a legmegindítóbb, hiszen mindegyik magyar himnusz egyformán dobogtatta meg a sportrajongók szívét, mindegyik éremnek, színtől függetlenül egyformán tudtunk örülni, bármelyik szerepelhetne a listánkon. Kettőt azonban mégis ki tudunk emelni, ezek közül pedig az egyik Szilágyi Áron győzelme.

A mindössze 22 éves fiú nyerte a magyar válogatott első aranyérmét Londonban, kardvívásban. A menetelését az MTV-n az a Horváth Mariann kommentálta, aki korábban maga is vívott, hatszoros világbajnokként azonban sosem indulhatott olimpián, hiszen akkor még a nőknél nem volt olimpiai szám ez a sportág. Megható volt hallani, ahogy a kommentátor könnyekben tör ki, és sírva ünnepli az aranyérmet.

A másik aranyérem, ami bekerült összeállításunkba, Risztov Éva győzelme volt 10km hosszútávúszásban. A hódmezővásárhelyi úszónőtől ifjúsági versenyeken elért eredményei alapján nagyon hamar várták az eredményeket, az áttörés azonban nem sikerült neki. 2005-ben egy autóbalesetben szenvedett agyrázkódás majd egy betegség elvette a kedvét az úszástól, és bejelentette visszavonulását.

2009-ben úgy döntött, mégis visszatér, hosszútávúszóként, és Orendi Mihály támogatása mellett, a reflektorfényből kikerülve Debrecenben készült. Londoni aranyérme, amelyet gyakorlatilag rajt-cél győzelemmel szerzett, a magyar csapat legnagyobb meglepetését hozta, édesanyja a lelátón végigzokogta az úszást, ő maga is megkönnyezte a magyar himnuszt a dobogón állva. Az év női sportolójának választották.

Gyurta Dániel 200m mellúszásban, világcsúccsal lett olimpiai bajnok, helyét listánkon mégsem elsősorban ezzel érdemelte ki. A történet az olimpiánál korábban, a debreceni úszó Európa-bajnokság előtt egy héttel kezdőtött: szörnyű tragédia rázta meg az úszósportot. A magyar sportoló jó barátját, a 100m mellúszás olimpiai aranyesélyesét, a 26 éves norvég Alexander Dale Oent holtan találták a flagstaffi edzőtáborban. A világbajnok úszó, akit hazájában a remény jelképeként tartottak számon, zuhanyzás közben esett össze, nem tudták újraéleszteni.

A norvég úszó két jó barátja a dobogó tetején állva megemlékezett társáról. A dél-afriakai Cameron van der Burgh, aki Gyurtához hasonlóan világcsúccsal nyert, úgy érezte, Dale Oen segítette őt a döntő alatt, és neki ajánlotta győzelmét. Dani ennél is nagylelkűbb felajánlást tett: kijelentette, elkészítteti az aranyérem másolatát, és elküldi a norvég úszó családjának. Ez ugyan rengeteg jogi nehézségbe ütközött, de olimpiai bajnokunk nem a levegőbe beszélt, valóban beváltotta ígéretét.

Még egy magyar teljesítményt találtunk arra érdemesnek az olimpiáról, hogy ide bekerüljön. A magyar férfi kézilabda-válogatott Izland elleni negyeddöntőjét mindenképpen meg kell itt említeni. Érmet ugyan végül nem sikerült hozniuk a Mocsai-fiúknak Londonból, de valószínűnek tartjuk, hogy a mérkőzés végére kevés szurkolónak maradt hangja. Főleg, hogy közvetlenül előtte a kajak-kenu futamok alatt és Risztov Éva aranyérménél már a fele amúgy is elment.

Kevesen számítottak rá, hogy szoros lehet a skandinávok elleni mérkőzés, de a bravúr nem váratott tovább magára. Hat és fél év után hihetetlen csatában sikerült megverni Izlandot. A mérkőzés remekül indult, nálunk volt a vezetés, ám szép lassan felzárkózott az ellenfél. A második félidőt magyar előnnyel kezdték meg a csapatok, de az 50. perctől teljesen kiszámíthatatlan volt a végeredmény, a csapatok váltva találtak be, hol az egyik, hol a másik gárda vezetett. Az első 2×5 perces hosszabbításban is ez volt a helyzet, ám a második 2×5-ben már a magyarok kerekedtek felül az idegek harcában, 34-33-ra nyertek a Mocsai-fiúk!

És ha már London, volt egy paralimpia is, ahol ugyancsak van mire emlékezni. Sors Tamás ás Pálos Péter aranyérme helyett ezúttal egy ezüst- és egy bronzérmet szeretnénk részletezni: 400m gyorsúszásban ugyanis két magyar állhatott dobogón, amire az épek között nincs példa. Magyar himnusz ugyan nem szólt, mégis ez volt a paralimpia egyik legmeghatóbb pillanata magyar szempontból.

Az előzetes várakozások alapján a két magyar fiú csatázhatott volna a bronzéremért, ami történt, keveseknek fordult meg a fejében… Tóth Tamást csak a végső hajrában tudta legyőzni az ausztrál Matthew Cowdrey, Sors Tamás pedig a benyúlással csípte meg a bronzérmet. Aki nézte a futamot, nem valószínű, hogy kibírta csendben és ülve.

Még mindig paralimpia, hiszen a magyar sikereken kívül is volt esemény: összeeset, de felállt a világrekorder, és besántikált a célba. A közönség álló ovációval ünnepelte Johansson Nascimentót, miután a brazil világcsúcstartó meghúzta lábát a T46-osok 100m-es síkfutásának döntőjében, de a fájdalommal dacolva végül összeszedte minden erejét, és könnyek között sétált át a célvonalon.

A magyar labdarúgást néhány hónapja szívszorító hír járta be: Rakaczki Bencét, a Diósgyőr 17 éves kapusát leukémiával kezelik. Saját klubja pénzgyűjtő akcióba kezdett, amihez rendkívül meglepő helyről kaptak segítséget.

Eljutott ugyanis a fiatal hálóőr betegségének híre Spanyolországba is, ahol a Real Madrid, a Barcelona és a Deportivo csapata is úgy döntött, beszáll az akcióba 1-1 mezzel, amit a klubok teljes jelenlegi játékoskerete aláírt, így erre is lehetett a DVTK árverésén licitálni. A Barcelona játékosai fotózkodtak is a mezzel, és a képpel kívántak jobbulást a magyar tehetségnek.

Fabrice Muamba kongói focista története a futball rajogói számára nagy valószínűséggel ismerős. A kongói származású angol focista 11 éves korában került a szigetországba. Az Arsenal-nevelésű fiatal játékost hamar behívták az angol utánpótlás válogatottba is, majd A Birmigham Cityhez került, először kölcsönbe, majd át is igazolt. Bolton Wanderers csapatát erősítette 2008 óta, ott játszotta idén azt a mérkőzést, amely sorsfordító volt számára karrierje szempontjából.

Márciusban, a Tottenham elleni FA cup negyeddöntőben megállt a szíve és összeesett a mérkőzés közepén. Újraélesztették, majd kórházba szállították, ahol ismét többször újra kellett éleszteni, 78 percen keresztül nem volt szívverése. Az egész angol bajnokság szorított érte, két nap múlva sikerült stabilizálni az állapotát, ekkor már gépek nélkül is életben maradt. Egy hónappal később engedték ki a kórházból, májusban már újra pályán volt, augusztusban azonban bejelentette visszavonulását. Novemberben megjelent a White Hart Lane-en, a tömeg álló ovációval köszöntötte.

A labdarúgó Európa-bajnokságról sem feledkeztünk meg: a torna legmeghatóbb pillanata meglepő módon Mario Balotellihez kapcsolódik. Az olaszok kezelhetetlen balhékirályáról ugyanis kiderült, valójában van szíve.

Az elődöntőben a németeknek lőtt két gólját nevelőanyjának ajánlotta, aki 72 évesen csak miatta nézte meg a helyszínen a mérkőzést. A meccs végén is anyukáját köszöntötte elsőként, megölelte a zokogó nőt.

És végül, de nem utolsó sorban női kéziseink is hihetetlen sikerrel zárták az évet, a magyar válogatott ugyanis visszaküzdötte magát a nemzetközi elitbe, ráadásul kvalifikáltak a jövő évi világbajnokságra, nem is akárhogyan: Európa-bajnoki bronzéremmel!

Nehezen indult a kontinenstorna, sokan már az első mérkőzések után temették a Karl Erik Böhn vezette gárdát, ám bebizonyosodott, hogy nincs igazuk. A lányok az elődöntőig meneteltek, ahol az olimpiai bajnok norvégok várták őket. A mérkőzésen sok eladott labda segítette az ellenfelet, így könnyedén győztek. Ám a mieink nem törtek meg, a bronzmérkőzésen hosszabbítás után szoros és izgalmas csatában sikerült legyőzni a házigazda szerbeket. A meccs után az ugráló lányok felemelték és a levegőbe dobták szövetségi kapitányukat.