Az élmezőny átlépte az Egyenlítőt a Vendée Globe-on

Szentandrási-Szabó Attila írását változtatások nélkül közöljük.

Az élmezőny kilenc hajója mind átlépte már az Egyenlítőt, azaz újra kvázi hazai pályán, a Föld északi féltekéjén vitorláznak.

Az idei verseny még mindig felfoghatatlanul szoros, annyira, hogy eddig egészen biztosan nem láthattunk még ilyet, a Vendée Globe versenyek történetében. Nemhiába, az idei verseny rendkívüli, és komoly meglepetésekkel szolgált eddig is.

Az első kilenc versenyzőből bárki nyerhet, egyrészt bizonyos versenyzők időkompenzációja a befutó után is megkavarhatja a sorrendet, másrészt mivel mindössze megint csak 200 mérföldön belül viaskodnak egymással, egy apró hiba, egy kis technikai gond, vagy éppen egy rosszul változó időjárás, mind azonnal felboríthatja a napi sorrendet, ezáltal majd akár a célba érkezés sorrendjét is.

Fotó: vendeeglobe.org

Továbbra is két taktika mutatja meg magát.

Az élmezőny egyik része a keleti irányt választotta, azaz a rövidebb úton, de élesebb szélben, lassabban. Míg a másik csoport inkább kissé nyugatra, a most bővebb szélet választotta, gyorsabban, azonban hosszabb úton.

Az élen még mindig az újonc Charlie Dalin navigálta Apivia, a mai lassabb haladással nem sikerült hozni a lemaradáson, a korábbi versenyekhez képest. Így a 8 évvel ezelőtti bajnok, François Gabart-hoz képest időarányosan még mindig 3 nap körüli, már csak valamivel több mint 800 mérföld, míg a 4 évvel ezelőtti győztes, Armel Le Cléac’h idejéhez képest pedig továbbra is 7 nap körüli, nagyjából 2000 mérföld a hátránya.

Ezzel megközelítőleg 11 nap van még a befutóig, ami azt jelenti, hogy idén egyre nagyobb eséllyel nem hogy az előző verseny ideje nem dől meg, mert az már régóta egyértelmű. Hanem az azt megelőző verseny idejét sem tudják hozni nagy eséllyel, és még 1 nappal a 80 napból is kicsúsznak.

Ez mindenképpen az egyik óriási meglepetése az idei versenynek! Második Louis Burton kormányozta Bureau Vallee 2., míg harmadik helyre jött fel Thomas Ruyant a LinkedOut kapitánya, és nagyot előrelépett, a negyedik, az újonc, parasportoló Damien Seguin a foil nélküli Groupe Apicil kormányosa.

Ezzel visszacsúszott ötödiknek az újonc német Boris Herrmann a Seaexplorer fedélzetén, de a befutó után Kevin Escoffier-nek a PRB kapitányának mentési műveletében való részvételért 6 óra időjóváírást fog kapni, ami lassabb haladással sajnos kevesebb előnyt jelent, azaz napi 300-350 mérföld megtételénél “csak” 75-90 mérföld előnyt.

A hatodik helyre rontott Yannick Bestaven a Maître CoQ IV kormányánál, akinek szintén időjóváírása lesz, neki 10 óra 15 perc, ami 120-150 mérföld is jelenthet. Továbbra is hetedik az újonc olasz Giancarlo Pedote a Prysmian Group nevű hajójával, valamint nyolcadik, a szintén újonc Benjamin Dutreux a foil nélküli Omia – Water Family-vel. Végül az élmezőny végén a kilencedik Jean Le Cam navigálta foil nélküli Yes We Cam!. “János király” kapja majd a legnagyobb, 16 óra 15 perces időjóváírást, ami felérhet akár 200-240 mérfölddel.

Az időjóváírásokkal kalkulálva is vezetne jelenleg Charlie Dalin, ugyanígy volna második, korrekcióval együtt is Louis Burton, akit követne igen szorosan 10 mérföldön belül, a jóváírással harmadiknak feljövő, ténylegesen “csak” ötödik Boris Herrmann. Majd 35 mérfölddel tőle lemaradva a korrekcióval negyedik volna, a jelenlegi hatodik Yannick Bestaven.

Ötödiknek esne vissza jóváírással, a versenyben éppen harmadik Thomas Ruyant, akinek “nyakán lógna” pár mérfölddel hatodikként Jean Le Cam, aki valójában csak a kilencedik.

A mai viszonylag lassú tempó miatt ez a furcsa helyzet állt elő, hogy sokat most nem érnének az időjóváírások, mert a nap második felét igen lassan teljesítették. Szóval ez most megmutatja nekünk azt, hogy mennyire nem mindegy mikor kapják a kompenzációt az érintettek. Magyarul, ha igen lassú tempónál, akkor ugye ez megtett útban nagyon kevés, azaz nem haladnának sokat, illetve viszonylag kis távok is sok időbe telnének. Persze ez igaz volna, ha most értek volna célba.

Azaz ez egy feltételezés, egy teória arra vonatkozóan, hogy vajon mikor mennyit “segít”, illetve adna vissza az időjóváírás, a mentés miatt elvesztett időből. Arra viszont tökéletes, hogy láthassuk, még egy óriási időjóváírás sem ér semmit, ha nincs ott a teljesítmény, a gyorsaság. Azaz “nem dőlgetnek hátra kényelmesen” a kompenzációt kapó versenyzők sem. Nyilván senki sem tesz ilyet, hisz az összes résztvevő emberfeletti erőfeszítéssel küzd!

A tizedik helyen egyre lemaradva, már 450 mérföldre az újonc Maxime Sorel kormányozta foil nélküli V and B – Mayenne, míg már csak 400 mérföldre “felhajrázta“ magát a 11., helyen a hazai Pauger Carbon gyártású hajótesttel újonc Armel Tripon a L’Occitane en Provence kapitánya, kinek ezt 406 mérföldes leghosszabb napi távval sikerült elérnie.

A 12. helyen az újonc, a legjobb hölgy versenyző Clarisse Cremer a foil nélküli Banque Populaire X kormányosa, és a 13. Romain Attanasio a foil nélküli PURE – Best Wester fedélzetén, valamint a 14. a 9 nap után újrarajtoló Jérémie Beyou a Charal kormányánál, ki 450 mérfölddel van lemaradva az előtte állótól. A 15. pozícióban Arnaud Boissiéres a La Mie Câline Artisans Artipôle, nevű hajójával, valamint a 16. a svájci Alan Roura a La Fabrique-kel, és a 17. az újonc, a második legjobb hölgy versenyző, a britt Pip Hare navigálta foil nélküli Medallia.

A 18. helyen Stéphane Le Diraison kormányozta Time for Oceans, míg a 19. a katalán Didac Costa a foil nélküli One Planet One Ocean kapitánya, és a 20. a japán Kojiro Shiraishi a DMG MORI kormányosa. A 21. helyen az újonc Manuel Cousin a foil nélküli Groupe Sétin fedélzetén, és a 22. az ugyancsak újonc a harmadik legjobb hölgy versenyző, britt Miranda Merron a szintén foil nélküli Campagne de France kormányánál.

A 23. az újonc Clément Giraud a foil nélküli Compagnie du Lit / Jiliti nevű hajójával, és a 24. az ugyancsak újonc Alexia Barrier szintén foil nélküli TSE – 4MyPlanet-tel. Végül a mezőnyt zárja a 25. helyen az újonc finn Ari Huusela a foil nélküli Stark kapitánya. 

Borítókép: Charlie Dalin/facebook
Forrás: Szentandrási-Szabó Attila