A legfrissebb érmet, egy bronzot, a minap hozta haza a szingapúri maratoni világbajnokságon kajak egyesben szereplő Petrovics Máté. Az EDF Démász 24 esztendős versenyzője pályafutása eddigi legjobb eredményét érte el, de édesapja Kálmán, aki a szegediek szakosztályigazgatója, még mindig lépéselőnyben van vele szemben…
Az édesapja büszke önre?
"Igen, az" – mondja Petrovics Máté.
Ha a családi világbajnoki érmeket számoljuk, meseszerű a szám, hiszen hét medáliájuk van összesen.
"Azért én még egy kicsit le vagyok maradva. Apunak két világbajnoki aranya, egy ezüstje és két bronzérme is van 10 000 méterről, illetve a maratonról. Ráadásul ő az egyetlen magyar versenyző, aki a maratoni szakágban kajak egyesben világbajnokságot tudott nyerni. Nekem eddig két harmadik hely jutott, ezt megelőzően 2008-ban Jámbor Attilával párosban lettem világbajnoki bronzérmes."
Súlyozni lehet a két érmet?
"Bár ez a bronzérem, mivel egyesben nyertem, egy kicsit közelebb áll a szívemhez, az Attilával elért harmadik helyre is nagyon büszke vagyok, hiszen az volt életem első felnőtt világversenye."
Akik ott voltak Szingapúrban egytől-egyig állítják, hatalmasat versenyzett…
"Valóban nem volt egyszerű. A világbajnokság előtt a legjobb hatba vártam magam, ami talán nagy elvárásnak is tűnhetett, hiszen öt korábbi világbajnoki is ott volt a rajtnál. A verseny végig nagyon kiélezett volt, az utolsó kört nyolcan kezdtük el egyszerre, végül egy nagyon jó finissel odaértem a dobogóra. Nagyon boldog voltam, mert valóban nehéz körülmények között versenyeztünk. Három napunk volt csak az akklimatizálódásra, rendkívüli meleg és magas páratartalom volt, ami sokunkat megviselt. Szerencsére én jól bírtam a végét."
És hogy bírja majd a soron következő idényt? Csak maratonira készül vagy netán ön is megpróbálkozik a londoni olimpiai kvalifikációval?
"Jövőre az ezer méter lesz a hangsúlyos a felkészülésemben, a maratoni másodlagos szerepet kap. Az új válogatási elvek szerint a négyessel kapcsolatban a páros eredményeket veszik figyelembe, de természetesen foglalkoztat az egyes is, hiszen mindennek az alapja a jó egyéni felkészülés. A párossal kapcsolatban még nyitott minden, mert korábbi társam, a szerb-magyar állampolgárságú Holpert Ervin már szerb színekben szerepel. A szegedi világbajnokságon a nyolcadik lett az egységük a mieink mögött, és ezzel ők is kivívták az olimpiai indulás jogát. A lényeg most, hogy egy jó alapozó időszakon legyek túl, a többiről pedig majd a tavaszi melegvízi táborok után érdemes beszélni."
Ha megkérdezik öntől, hogy inkább gyorsasági vagy maratoni versenyzőnek tartja-e magát, mit válaszol?
"Gyorsasági versenyző vagyok, aki nem tesz le a maratoniról sem."
És mi a helyzet az álmaival? Mi lenne karrierje csúcspontja?
"Ha ott lehetnék én is egy olimpián."
És ha a mérleg második oldalán egy egyesben megszerzett maratoni világbajnoki cím szerepelne?
"Azt hiszem, akkor is az olimpia felé billenne el a mérleg nyelve… "