Így dolgoznak a Forma-1-es versenymérnökök

A Forma-1-es versenymérnökök hangját gyakran halljuk a televíziós közvetítések során, ők azok a személyek, akik csapatrádión keresztül folyamatosan kommunikálnak a versenyzőkkel.


Az Aston Martinnak köszönhetően betekintést nyerhetünk Ben Michell és Chris Cronin munkájába, akik Lance Stroll és Fernando Alonso mellett dolgoznak a versenymérnöki szerepkörben.

„A munkánk nagy részét az teszi ki, hogy az AMR Technology Campus felől érkező adatokat megosszuk a versenyzőkkel. Természetesen az a mi feladatunk, hogy megfelelően szelektáljuk a versenyzőkkel megosztandó információkat, továbbá arra is figyelni kell, hogy mikor és hogyan adjuk át az egyes üzeneteket. Egy edzés vagy verseny során rengeteg dolgot osztunk meg a versenyzőkkel, melynek nagy része soha nem kerül be az élő közvetítésbe. A teljes beszélgetésből csupán kivágott részek kerülnek be a TV-be, ami néha teljesen megváltoztatja a beszélgetés kontextusát” – mondta Chris Cronin.

Cronin arról is beszélt, hogy gyakran hallgatják más csapatok rádióbeszélgetéseit azzal a céllal, hogy abból információkat nyerjenek: „Valamennyi versenyző-mérnök közti kommunikációhoz hozzáférésünk van, a versenyhétvégék után pedig egy körülbelül 15 perces hangfájlt készítünk minden versenyző és versenymérnök közti kommunikációból. Erre azért van szükség, hogy megértsük az ellenfeleink által használt kódolt üzeneteket, az egyes beállítási változtatások lényegét, valamint a gondolkodásmódjukat és a stratégiájukat.”

A hatékony kommunikáció természetesen az egyik legfontosabb része a versenyző-versenymérnök kapcsolatnak, aminek kulcsa az egyszerűségre való törekvés, a versenymérnököknek ugyanis több terabájtnyi adatból kell kiszűrniük azokat az információkat, amik valóban hatással vannak a pályán nyújtott teljesítményre: „Az első három-hat hónap arról szól, hogy felépítsük az együttműködést és megértsük hogyan hozhatjuk ki egymásból a legtöbbet. Ez a munkánk egyik leginkább kihívást igénylő része” – mondta Cronin, aki a 2023-as szezonnyitó Bahreini Nagydíjat megelőzően kezdett el Fernando Alonso oldalán dolgozni.

Amikor Fernando megérkezett a csapathoz, rögtön elmondta, hogy milyen módon szeret dolgozni és mi az, ami ahhoz kell, hogy gyors legyen. Ez a megközelítés jelentősen lecsökkenti az ismerkedési időszakot, egy kevesebb tapasztalattal rendelkező fiatal versenyzőnél több időbe telik, míg kialakul a saját munkamódszere.”

A kommunikációt természetesen nem könnyítő tényező, hogy a versenyzőknek nyomás alatt, különböző versenyhelyzetekben kell feldolgozniuk a csapattól kapott útmutatásokat: „Habár a Forma-1-es srácok kivételes sportolók, ők is emberek, az érzelmek pedig néha felszínre törnek. Igazán fontos, hogy miképp menedzseljük az érzelmeinket egy olyan helyzetben, amikor nagy nyomás nehezedik ránk, amire talán az időmérő edzés a legjobb példa. A versenyzőknek nagy mentális erővel kell bírniuk, hiszen, ha elrontanak egy kört, gyorsan túl kell rajta lendülniük, nem rágódhatnak rajta túl sokáig. Természetesen nincs azzal probléma, ha valaki kimutatja az érzelmeit, de jobb ezt az adott edzés után megtenni, amikor az adatokból már tisztán látjuk, hogy mi miért történt. Amikor analizáljuk a kérdéses szituációkat és megértjük a dolgok hátterét, általában sikerül egy feszültebb szituációt is feloldani” – folytatta Cronin.

Mi kell ahhoz, hogy jó versenymérnöknek nevezzünk valakit?

„Ahhoz, hogy jó versenymérnök legyen valaki, a körülötte lévő csapatra és emberekre kell támaszkodni. Versenymérnökként olyan emberek dolgoznak körülöttünk, akik mindannyian egy-egy speciális területre fókuszálnak. Nekünk versenymérnökként nem kell minden terület legapróbb részletével foglalkozni, de meg kell bíznunk a mellettünk dolgozó emberekben, hogy olyan információkat adnak nekünk, amit kommunikálhatunk a versenyzők felé. Ha egy versenymérnök mindent saját maga akar megoldani, az nem lesz hatékony és kiégéshez vezet. A versenymérnöki feladat egy kivételes pozíció csapaton belül, de könnyen félremennek a dolgok, ha mindent saját magad akarsz megoldani” – mondta Michell.

Hogy néznek ki a verseny előtti pillanatok?

„A verseny rajtját várva a versenymérnökök már egy lépéssel hátrébb lépnek, hiszen a rajtrácsra már úgy állunk fel, hogy minden forgatókönyvre fel vagyunk készülve. Bízni kell az autóban és a kidolgozott stratégiában, mert a grid nem az a hely, ahol nekiállunk kételkedni vagy megváltoztatni a taktikát. Ilyenkor az utolsó részletek megbeszélése helyett inkább magára hagyom Fernandót, hogy a saját dolgát csinálja. A versenyt megelőző megbeszéléseink körülbelül a rajt előtt két órával érnek véget, így ezt követően már minden versenyző a saját dolgát csinálja, vagy éppen a fizioterapeutájával készül a futamra. Fernandót leginkább az érdekli, hogy kidolgozzuk a stratégiát és a lehető legtöbb forgatókönyvre felkészüljünk” – árulta el Cronin.

Stroll versenymérnöke így felelt: „A rajtrácson állva Lance már nem igazán akar beszélni, ekkor teljesen a rajtra koncentrál. A versenyre való felkészülési megbeszélések és a verseny kezdete között szerintem túl sok idő telik el, ha nem vagy magabiztos, akkor ezen időszak aggodalmakkal telik – ez egy valós veszély, hogy rossz mentális állapotba helyezzük a versenyzőt. Bevallom, nehéz egyet hátralépni és hagyni a versenyzőt, hogy a saját szája íze szerint készülhessen a verseny rajtjára. A legjobb, amit tehetünk, hogy hagyjuk őket a saját zónájukban készülni – akár egyedül, akár a trénerükkel.”

Fotó: Tóth Zsombor / Sport365

Videók