Arséne Wenger köszönetét fejezte ki az angol drukkereknek
„Szeretnék köszönetet mondani az angoloknak, amiért ilyen komolyan kifejezték szolidaritásukat. Ez igazán méltó volt hozzájuk. Elképesztő sokkhatás érte a hazámat, amely – Angliához hasonlóan – toleráns és befogadó ország. Most egy kicsit több kérdés vetődik fel a biztonsággal kapcsolatban, mert úgy néz ki, hogy ennek az egésznek még nincs vége. Pozitív választ kell adnunk a történtekre, hiszen az életnek mennie kell tovább" – vélekedett Wenger.
Az Arsenalt 1996 óra irányító edző rávilágított: a futballcsapatok – például a hétvégi bajnoki mérkőzésekkel – elterelhetik az emberek figyelmét a tragikus eseményekről.
„A labdarúgóvilág úgy válaszolt a történtekre, ahogy kellett: egységet, összetartozást mutatva" – vélekedett Wenger, aki azt is elmondta, hogy múlt pénteken ő is Párizsban volt, és csak azért nem a Stade de France stadionban – amely mellett az első robbantás történt – nézte a francia-német válogatott meccset, mert lekéste, ezért a szállodai szobájában, televízión keresztül követte a merényletekről szóló híradásokat.
Az elmúlt hétvégén felvetődött, hogy elhalasztják az angol-francia mérkőzést, de végül a két ország sportági szövetségének, valamint biztonsági szolgálatainak egyeztetése után mégis a játék mellett döntöttek.
„Hasonló helyzetben ez mindig dilemmát jelent, de a szervezők most helyes döntést hoztak és szerintem ezt a kedd esti események is igazolják" – szögezte le a 66 éves tréner, aki ezt a találkozót már nem hagyta ki, ő is ott volt a Wembley Stadionban.
Az aréna mozgatható tetőszerkezetét tartó boltívet – amely London területének jelentős részéről jól látható – a francia trikolór színeivel világították ki, és a stadion homlokzatára a "Liberté, Égalité, Fraternité" (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) francia nemzeti jelmondatot vetítették. A pályára kifutó francia válogatottat az ősi rivális angolok részéről ilyenkor "szokásos" füttykoncert helyett hatalmas üdvrivalgás és tapsvihar fogadta, az angol szurkolók közül is több ezren francia zászlókat lengettek, majd elénekelték a francia himnuszt, amelynek szövege a kivetítőn olvasható volt. Ezután is hatalmas tapsvihar tört ki a lelátókon. Az angol és a francia játékosok egymás vállát átölelve, a kezdőkör mentén felsorakozva emlékeztek a péntek esti párizsi merényletsorozat áldozataira.