Angliát is megjárt edzője lett az Újpestnek

A korábban Herczeg András segítőjeként a Debreceni VSC-nél dolgozott trénert szerda délután mutatták be hivatalosan a lila-fehér klub székházában.

   

Spisljak a délelőtt menesztett Mészöly Gézát váltja a kispadon, s hároméves szerződést kötött a jelenleg pont nélkül a tabella 14. helyén szerénykedő együttessel.

 

A trénerkorábban dolgozott Angliában is, a Cardiff City, a Tottenham és a Southampton utánpótlás csapatainak edzője volt. Zoran Szpisljak 1965. január 12-én a vajdasági Bácskatopolyán, édesapja magyar, édesanyja szerb nemzetiségű.

Játékosként 1984-ben került fel a Szpartak Subotica első gárdájához, ez volt az első komolyabb jugoszláv csapata, innen hívta el a már jóval ismertebb, akkor a másodosztályban szereplő NK (Cromos) Zagreb, ahol a később világhírűvé vált Miroslav Blazevic volt az edzője. Szpisljaknak jól ment a játék, a középpályán és a védelem jobb oldalán is szerepelt, attól függően, hol volt rá éppen szükség.

1986-ban azonban autóbalesetet szenvedett, amely során súlyosan megsérült a térde, amelyet Moszkvában műtöttek meg. Egy szezont vett igénybe a rehabilitáció, csupán két-három meccset tudott játszani az idényben . A legtöbb orvos azt javasolta, hogy hagyja abba a futballt, mert lába a versenyszerű játékra alkalmatlan. Ezt nem volt hajlandó elfogadni, elutazott a Partizan Beograd specialistájához, aki megműtötte. A második beavatkozás eredményeként nem kellett abbahagynia a labdarúgást, továbbra is versenyszerűen futballozhatott. Bevonult katonának, a hadsereg csapatában több NB I-es labdarúgóval is együtt szerepelt, remek társaság jött össze, a Jugoszláv Kupa elődöntőjébe is bejutottak.

Leszerelése után visszatért az NK Zagreb együtteséhez, de újra kezdődött a kálváriája: olyan fájdalmai voltak a többször operált térdében, hogy hat hónapig labdába sem tudott rúgni. A harmadosztályban találta magát, ahol lassan ismét játékba lendült, és hívta vissza a zágrábi klub, ám a délszláv háború közbeszólt. A harcok kitörésekor minden átértékelődött az országban, a futball háttérbe szorult a sajnálatos események miatt.

Értesítést kapott a horvát hatóságoktól, hogy egy napon belül haladéktalanul vonuljon be, azonban úgy érezte, ez nem az ő háborúja. Autót, lakást hátra hagyva elutazott Szerbiába, ahol két hetet tartózkodott még. Az ottani behívóparancs kézhezvétele után élt azzal a lehetőséggel, amely egy ismerőse révén adódott, hogy elutazzon, és az akkori feleségével a walesi fővárosba került. Szinte angoltudás nélkül érkezett meg Cardiffba, és az első időkben kevés esély mutatkozott arra, hogy hamarosan újra a futballpályán találja majd magát. Egy parkba járt futballozni, amivel próbálta magát karban tartani, és egy ilyen „bulimeccsen” figyelt fel rá a Cardiff City megfigyelője, aki az akkor harmadosztályban szereplő csapathoz hívta a keletről jött „ismeretlent”. Itt a tartalékok között szerepelt, mellette pedig tanulta a nyelvet, és próbálta elsajátítani az edzői szakma fortélyait.

Harminckét évesen befejezte labdarúgó-karrierjét. Négy évvel később rábízták a Cardiff City tartalékcsapatának irányítását, emellett pedig az első keretnél is dolgozott pályaedzőként. Először gyerekekkel foglalkozott, majd egyre idősebbekkel. Később jött a többi lehetőség. Összesen 11 évet töltött el a City-nél, amely klubnak nagyon sokat köszönhet, hiszen itt leshette el az edzősködés alapjait, a korszerű brit módszereket, illetve az apró trükköket. James Collins például a kezei alatt nevelkedett. A játékost korán el akarták engedni, de Szpisljak javaslatára megtartották.

A labdarúgó később a Cardiff City FC, a West Ham United és a walesi válogatott csapatát erősítette. Munkájának eredményeként több mint harminc játékos írt alá profi szerződést, utánpótlás csapatai pedig mindig döntős vagy középdöntős eredményt értek el a versenyeken.

Angliában is több helyen megfordult: 2002-ben fél évig a Tottenhamnél dolgozott, innen hívták a Southamptonhoz, ahol két évig volt a klubmenedzser segítője, majd egy újabb, a Spursnél eltöltött időszak következett edzői karrierjében, ahol az U18-as és az U19-es korosztály felkészítéséért felelt.

Munkaköre sokszínű volt, például több mint 80 fiatal játékost készített fel a felnőtt csapatok számára. Feladata volt még a specifikus éves edzésterv elkészítése, amely magába foglalta a fizikai kondicionálást, technikai és taktikai munkát egyénileg és csoportonként, diétás és táplálkozási tervet. Három éven keresztül az „Év dolgozója volt”.

2008 januárjában a Debrecen együtteséhez került, ahol egészen 2010 decemberéig dolgozott. Ezalatt a majd’ három év alatt másodedzőként két bajnoki címhez, két Magyar Kupa-győzelemhez, egy bajnoki ezüsthöz, két Szuperkupa-győzelemhez, valamint egy Ligakupa-győzelemhez segítette a hajdúságiakat.

Folyékonyan beszéli a szerb, a horvát, a magyar és az angol nyelvet.

 

  Fotó: MTI/Földi Imre