Társoldalunk, a sporthataroknelkul.hu írását változtatások nélkül közöljük.
Október 10-11-én ismét a lovassportok szerelmesei foglalják el a fővárost, illetve a Hősök Terét, ugyanis a hétvégén tartják a 13. Nemzeti Vágtát. Igaz, idén kicsit rendhagyó módon, hiszen a koronavírus miatt kialakult helyzetben a biztonság lépett az első helyre, így “zárt kapuk” mögött, vagyis közönség nélkül rajtol Magyarország legnagyobb lovasversenye, de a tét továbbra is ugyanaz, mint az előző években.
Ezen a hétvégén a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, de a Nemzeti Vágta több mint egy lovasverseny, hiszen a rendezvény a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe is egyben. Ennek megfelelően a Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék és Budapest között, Magyarország újbóli felemelése a lovas nemzetek sorába.
Az elmúlt évek alatt a Vágta beépült a magyar kulturális és sportéletbe, és a mai magyar emberek számára egy természetes eseménnyé vált. A Vágta nemzeti jellegét mi sem mutatja jobban, mint maga a verseny mezőnye, 72 magyarországi és határon túli versenyző, akik az egész Kárpát-medence magyarságát képviselik.
Ugyancsak sokatmondóan a rendezvény nemzetegyesítő jellegéhez tartozik, hogy a Vágták történetében először egy határon túli magyar lovasnak sikerült a tavaly a címvédés, mellyel feltette a vajdasági Temerint a magyar lovassportok térképére.
Nagy Arnold Fantázia nevű lovának hátán a Vágták első vajdasági győztese, aki a tavaly már másodjára nyerte el az Arany Sarkantyú díjat, illetve a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát. Fantázia hátára pedig ismét győzelmi takarót terítettek.
A teljes cikk itt olvasható:
Borítókép: facebook/Nemzeti Vágta / National Gallop