A Szeged és a Veszprém is tovább erősödött

 

A két klubvezető elárulta, hogy jó a viszony a két rivális csapat, a MOL-Pick Szeged és a Telekom Veszprém vezetői között, és a nemzetközi fórumokon (például a Forum Club Handball) gyakran együtt és közösen képviselik a magyar érdekeket. „A magyar klubkézilabda letett annyit az asztalra különösen az elmúlt pár évben, hogy kifejezetten az élcsapatok szintjén kezelik a két csapatot” – nyilatkozta Szűcs Ernő Péter. Példaként említette, hogy a magyar ezüstérmest minden esetben az elitcsoportba sorolják (A vagy B csoport), pedig csak szabadkártyával játszik a sorozatban. Szóba került, hogy az EHF jelenlegi tervei szerint a jövőben csökkentenék a BL-létszámát, és abban csak a magyar bajnok kapna helyet, de hozzátették, azért még képlékeny ez a terv, mert az lesz az érdek, hogy erős csapatok játszanak jó meccseket, és Magyarországot is képviselhesse két csapat, ebben pedig össze kell majd fognia a Szegednek és a Veszprémnek.

 

„Teljesen új marketingstratégiát akarnak felállítani, globálisan. Pénzt szeretnének tenni a kézilabdába, hogy értékes legyen egy BL-trófea” – fogalmazott Csík Zoltán. Szűcs Ernő Péter ehhez hozzátette, a kézilabdának sokkal nagyobb a népszerűsége, mint a pénzügyi dotálása. Hét-nyolcszázezer eurót kap az a csapat, amelyik megnyeri a kézi BL-t. Összehasonlításképpen a MOL Vidi FC már akkor is ötmillió eurót kap, ha az AEK Athén ellen esetleg nem jut be a BL-be. A lényeg az, hogy a kézilabdacsapatok is azt szeretnék, hogy érje meg nekik az az erőfeszítés, amit a BL-győzelemért tesznek. Bár valójában nem is a labdarúgásban forgó pénzeket kell utolérni, hanem az európai kosárlabdáét, ráadásul ugyanaz a marketingcsoport próbál beszállni a struktúrába, aki a kosárlabda Euroleague-gel is dolgozik. A Sport TV szakértője, Borsos Attila szerint ez reális cél is lehet. Egyébként cél és álom az is például, hogy Amerikában is terjeszkedjen a sportág. 

„Mi az elmúlt két évben nyereséget termeltünk, és viszonylag sokat, de a sport azért elsősorban nem erről szól. A költségvetéseket a sportban általában úgy kell megtervezni, hogy a bérjellegű kifizetésekre legyen meg a legnagyobb rész, és az összes többi csak utána jön. Elsősorban nem az a cél, hogy valaki hatalmas nyereséget termeljen, annak az az értelme, hogy az ember így tud folyamatosan előre lépni, hogy a megtermelt nyereséget az erősítésekre vagy a klub bővítésére tudja fordítani a következő években. Mi azt a gazdálkodást folytattuk, aminek az volt a következménye, hogy az elmúlt két évet magasan nyereséggel zártuk” – árulta el előbb Szűcs Ernő Péter, hogy Magyarországon tud-e nyereségesen működni egy klub. Csík Zoltán nem olyan régen került a veszprémi klubhoz, így a múltról nem kívánt beszélni, de a jövőről igen: „Nálunk kezd alakulni a mérleg. Volt egy múlt, amit hurcoltunk magunkkal, ezt úgy néz ki, hogy sikerült rendeznünk, viszont ez nem egy kétéves folyamat. Persze mérlegben és napló főkönyvben most már lassan nagyon szépen nézünk ki, de azért ez még kicsit odébb van. Azt nem tudom, hogy nyereségessé lehet-e tenni, de azt biztosan tudom, hogy nullássá igen. Nem lesz már ráfizetés, azt biztosan tudom. Az a jövő kérdése, de én ebben nagyon reménykedem, hogy egy újfajta szemlélet bevitelével, egy nyolcezres csarnokkal pluszosan tudunk kifordulni.”

 

„Igen, a csapat majd 2Rule-ban fog játszani, de nem ebben a szezonban, viszont a csapat formaruhája, a hivatalos, például amiben a board nyilatkozik, az 2Rule. Egyébként a sportszer Hummel, az official uniform – mert szerződésben ez a lehetősége van meg a Veszprémnek – az egy tulajdonosi, vezetői döntéssel 2Rule” – árulta el Csík Zoltán azzal kapcsolatban, milyen felszereléseben szerepelnek majd a veszprémiek. A Szeged továbbra is Adidasban játszik. Arra is válaszoltak a vezetők, hogy a sportszergyártók versengenek-e a két magyar élcsapatért. Csík Zoltán szerint nem: „Én azt gondolom, hogy nem, és a 2Rule szellemisége, gondolatvilága, policy-ja, amit kitalált, ezért jó, és mi ezért fogunk majd 2Rule-ban játszani egyébként, mert jóval többet várnék el egy sportszermárkától, mondjuk, ha mást nem, akkor csak kedvességben. Ne egy diktátum legyen, hanem szerződés, két fél egybehangzó akaratának nyilatkozata az egy szerződés, nem egy diktátum. Ne az legyen, hogy ezt a szerződést kapod, és nem javíthatsz bele; az nem szerződés.” Szűcs Ernő Péter is nyilatkozott erről: „Nekünk a sportszergyártóval kifejezetten jó a kapcsolatunk, egy számunkra is előnyös szerződést kötöttünk. De nem versengenek a sportszergyártók. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország egy kis piac, tehát Magyarországon a sportszergyártók nagy csodát nem fognak tudni csinálni. Extrém példa, hogy hány Ibrahimovic vagy Ronaldo mezt adtak el, amikor csapatot váltottak, de nem lehet összehasonlítani a népességet, és ez meg is látszik azon a tárgyalási morálon is, amit a nagyobb márkák adott esetben gyakorolnak, és itt arra gondolok, hogy nem versengenek azért nagyon a magyar csapatokért. Azért tudunk jó szerződést kötni, mert ott vagyunk a BL-ben, de arra válaszoltam, hogy versengenek-e értünk a gyártók. A saját nevünkben beszélek, minket megfelelően tisztel és megfelelő a szerződésünk a saját sportszergyártónkkal. Nyilván a jónál is mindig lehet jobb, de azt gondolom, nekünk különösebben nagy problémánk nincs. Van, mindenkinek van, és lesz is mindig problémája, de mi most olyan szerződéssel bírunk a saját szponzorunkkal, amilyen talán még sosem volt Szegeden.” Csík Zoltán kifejtette, hogy a gyártónak a kirakatcsapat mellett az utánpótláscsapattal is kellene foglalkoznia, vagy más kisebb klubcsapatokkal is. Borsos Attila ehhez hozzátette, hogy maga a sportág sem tartozik a sportszergyártók által kiemelten kezelt szegmensek közé.

 

„Úgy igazoltunk jól, hogy az igazolásoknak megvan a jelen- és a jövőképe, megvan a jelen, hogy kész játékosok is érkeztek, és olyan játékosok is, akiket be kell építenie Pastor mesternek – gondolok itt a Henigmanra és Kasparekre, a feltörekvőkre -, ahogyan Bánhidit és Bodót is beépítette másfél-két év alatt. A kész játékosok, Canellas, Maqueda és Bombac, aki visszatért hozzánk, nekik a csapatba illesztése Pastor mester feladata, a fiatalokat pedig, hogy felépítse a következő szezonra. De úgy gondoljuk, erősítettünk” – kezdte Szűcs Ernő Péter azzal, hogyan sikerültek az igazolások szegedi oldalon. Mirko Alilovicot épp a Veszprémtől szerződtette a klub, róla azt mondta, hogy felkutatták a lehető legjobb lejáró szerződésű kapust, megszerzésének nem volt köze ahhoz, hogy eközben Sterbik Árpádot szerződtették a bakonyiak. Veszprémi oldalról Csík Zoltán Ljubomir Vranjes első évét is felidézte, és elmondta, a Veszprémnek úgy kellett elkezdenie az előző szezont, hogy a felkészülés első napján elvesztette Aron Pálmarssont, ami óriási veszteség volt, és egyébként is sérülések sújtották a csapatot, így Vranjes mesternek kárt kellett mentenie. „Viszont azt gondolom, a mostani csapatunk extra lesz. És ha egy kis szerencsénk van, és nem lesznek sérüléseink, és nem sújtanak minket olyan dolgok, mint a múlt szezonban, akkor szerintem a bajnoki cím nyilvánvalóan ismét megvan – mondta Csík, és Szűcsre mosolygott, aki a, „de melyik ligában?” kérdéssel válaszolt. Majd Csík folytatta: „És a kupát is szeretnénk nyilvánvalóan, ez most a minimális elvárás. Elvárásként fogalmaztuk meg a Final4-t, a kupát és a bajnoki címet.”