A nap képe: 400 forintos az MTK előtt tisztelgő bélyeg

A filatéliai újdonságot Borbély Ferenc Gusztáv grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. November 5-étől kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

„Hazai és nemzetközi viszonylatban is az egyik legismertebb és legeredményesebb magyar sportegyesületet, a Magyar Testgyakorlók Körét, az MTK-t 125 éve, 1888. november 16-án alapították meg fiatal sportemberek. A megalakuláskor a torna mellett – teret engedve más sportágaknak is – létrehozták az atlétikai, a birkózó, a kerékpár, a súlyemelő, később az úszó és a vívó szakosztályt.

1901-ben megkezdte működését a labdarúgó szakosztály, az MTK azóta is legnépszerűbb szakosztálya. A futballisták 23 első osztályú magyar bajnokságot nyertek, 12 alkalommal elhódították a Magyar Kupát, kétszeres Közép-európai Kupa győztesek, VVK bronz és KEK ezüstérmesek. Az MTK számos kiváló játékost, korszakos egyéniséget – mint Orth György, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Sándor Károly – adott a magyar labdarúgásnak.

1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű nagyiparost választották meg az MTK elnökének, aki közel 40 évig állt az egyesület élén. Az MTK iránti rajongásával, valamint nagylelkű anyagi támogatásával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet.

Az MTK volt az első hazai többszakosztályos sportegyesület, az MTK-ban kaptak először szavazati jogot az ifjúsági sportolók és hazánkban először az MTK-ban nyert polgárjogot a nők sportolása. Az MTK-ban dolgoztak először külföldi edzők és versenyeztek más nemzetiségű sportolók. Az egyesület számos sportág – asztalitenisz, birkózás, kerékpározás, ökölvívás, súlyemelés, úszás – hazai elterjesztője és első országos bajnokságainak megrendezője volt. A felsoroltakon túl számos országos sportági szövetség megalakításában játszott vezető szerepet.

A II. világháborút megelőző években és a világégés idején a zsidóüldözések miatt szörnyűségekkel kellett megküzdenie a klubnak. A holokauszt iszonyú emberáldozatot követelt az MTK sportolóitól, edzőitől, híveitől. A világháborút követő években a kommunista diktatúra a többi történelmi múltra visszatekintő sportegyesülethez hasonlóan az MTK-t is meggyötörte. A történelmi viharok közepette is sikerült azonban a klub szellemiségét mindvégig megőrizni.

Az elmúlt 125 év alatt megszámlálhatatlan sportsiker, kiemelkedő sporteredmény, győzelmek kapcsán érzett öröm és néha bizony a kudarcok okozta bánat érzése kapcsolódott az MTK nevéhez. A klub nevéhez, ismert és kevésbé ismert „emtékás” sportolók, edzők nevéhez. Azoknak a nagyszerű sportembereknek a nevéhez, akik kemény, a lehetetlent nem ismerő munkával öregbítették az MTK hírnevét.
Az MTK sportolói a klub fennállásának eddigi 125 esztendejében a nyári olimpiai játékokon 33 arany-, 28 ezüst- és 21 bronzérmet, sakk olimpián 8 arany-, 13 ezüst- és 7 bronzérmet nyertek. Az MTK versenyzői napjainkig világbajnokságokon 179 arany-, 141 ezüst- és 116 bronzérmet, Európa-bajnokságokon 83 arany-, 76 ezüst- és 63 bronzérmet nyertek. Az MTK a 33 olimpiai bajnoki címmel a nemzetek összesített eredménylistáján a 33. helyén állna.”