A Magyar Úszó Szövetség lezárta a Turi-ügyet, itt a bizottsági jelentés
A MÚSZ által felállított, Turi György múltbéli edzői módszereit vizsgáló bizottság elkészítette jelentését, amelyet péntek délelőtt sajtótájékoztató keretében ismertettek a közvéleménnyel. A MÚSZ a jelentés teljes szövegét nyilvánosságra hozza: az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat foglaljuk össze, majd a teljes 16 oldal is elolvasható. A MÚSZ elnöksége szerdán tárgyalta a jelentést, annak tartalmát elfogadta – az ezzel kapcsolatos határozat a szövetség honlapján olvasható.
A sajtótájékoztatón részt vettek a bizottság tagjai: dr. Ugrin Tamás ügyvéd, a bizottság elnöke, valamint Danks Emese, a MÚSZ gyermekvédelmi bizottság vezetője, kommunikációs szakértő, dr. Tausz Katalin szociológus, Becsky András, a MÚSZ alelnöke, a Debreceni Sportcentrum ügyvezető igazgatója, és Bohus Richárd olimpikon, világ- és Európa-bajnoki érmes, a sportolói bizottság elnöke – továbbá dr. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke.
A bizottság főbb megállapításai a következők.
Bár a MÚSZ jelenlegi elnöke és vezetése nem tehető felelőssé a múltért, az egyetemes úszósport nevében bocsánatot kér az áldozatoktól.
A bizottság megállapítja, hogy a 80-as-90 es években számos esetben, a 2000-es évektől már elszórtabban Turi György edzésmódszereiben – egyébként más edzőkhöz és más sportágakhoz hasonlóan – rendszeresen jelen volt a testi fenyítés (pofonok, bot használata). Ebben az időszakban Turi György meg nem engedhető hangnemben és módon ordibált versenyzőivel, akik közül sokan ezt lelki bántalmazásként élték meg.
Az erre az időszakra eső rendszeres és tudatos vagy élvezetből történő testi bántalmazás nem bizonyítható. Turi György a fenti cselekményeket elismerte.
Turi György a versenyzőket gyakran testi fenyítésben részesítette, amelynek kiváltó oka rendszerint fegyelmezetlenség volt. A testi fenyítés általában pofon volt, vagy az edzés közben alkalmazott hosszú nyelű bot, amellyel a sportolót úszás közben is fegyelmezte. A bántalmazásokból származó sérülésről egyetlen nyilatkozó sem számolt be. A bántalmazásról a versenyzők nem szóltak a szülőknek vagy ha szóltak, a szülők nem látták szükségesnek, hogy beleavatkozzanak e nevelési módszerbe.
Gyakori panasz volt a versenyzőkkel szemben alkalmazott minősíthetetlen verbális fellépés, a káromkodás, az ordibálás. A 80-as években versenyző sportolók a mai napig lelki tehernek érzik a korábbi bántalmazásokat és még mindig nem dolgozták fel teljes mértékben azokat.
Sok esetben merült fel a megalázó és lealacsonyító megjegyzések alkalmazása a versenyzőkkel szemben, különösen sértő módon a leány versenyzők esetében a súlyukkal illetőleg a menstruációs ciklusukkal kapcsolatban. A női versenyzők súlyproblémájának nem megfelelő kezelése bulimiás tünetekhez vezetett.
A 2000-es évektől fokozatosan eltűntek a fenti módszerek Turi György eszköztárából illetőleg jelentősen finomodtak, de továbbra is megmaradtak a súlyra vonatkozó sértő megjegyzések és a megalázó beszédstílus.
Több esetben arról számoltak be a sportolók, hogy esetleges rossz eredményeiket, vagy rossz helyezésüket Turi György személyes sértésnek vette és ilyenkor ahelyett, hogy segített volna feldolgozni a kudarcot, sértetten elvonult és nem állt szóba a versenyzővel. Manipulálta és gyakran egymás ellen fordította a versenyzőit.
Turi György egyébként nyilatkozatában a fenti bántalmazásokat nagyrészt elismerte és a bizottság előtt is bocsánatot kért az megbántott versenyzőktől.
Itt tartja szükségesnek megjegyezni a bizottság, hogy számos esetben szóltak – még a sérelmet szenvedett sportolók is – arról is, miszerint Turi György segítette őket, valakit pénzzel, utazással, szívességgel vagy éppen egy nehezen elérhető orvosi kezelés elintézésével. Sok esetben a sportolók szülő-gyerek viszonyt emlegettek viszonyuk kapcsán.
További kifogásolt edzői módszer volt, hogy mindig hierarchikus viszonyt alakított ki a versenyzőkkel, és amit több versenyző is megjegyzett, hibáját soha nem ismerte el. Közös panaszuk volt a sok ordibálás, túlterhelte és robotként kezelte az úszókat lehetetlen feladatokat kérve tőlük, ami előfordult, hogy az egészségüket is veszélyeztette. Állításuk szerint Turi György megutáltatta velük az úszást és amikor más edzőhöz mentek át, akkor jöttek rá, hogy lehet ezt másképpen is csinálni. Számos alkalommal beosztott edzőtársait is a versenyzők előtt alázta meg, velük is ordibált.
A 80-as évekre mutató olyan panaszok, miszerint Turi György módszeresen, élvezettel alkalmazta volna a testi fenyítést, a nyilatkozatok és az egyéb körülmények mérlegelése után a bizottság szerint nem nyertek bizonyítást.
Számos esetben jelezték a sportolók, hogy pszichológiai segítségre szorultak az esetet követően vagy még most is szükségük lenne egy szakember segítségére.
Bár a MÚSZ jelenlegi elnöke és vezetése nem tehető felelőssé a múltért, de az egyetemes úszósport nevében bocsánatot kér az áldozatoktól.
A jelentést tárgyalta a MÚSZ elnöksége, és ezen a következő határozatot fogadta el:
„A Magyar Úszó Szövetség elnöksége a Vizsgálóbizottság jelentését elfogadja. Az elnökség a Magyar Úszó Szövetség nevében – mások helyett is – őszinte sajnálatát fejezi ki és megköveti mindazon sportolókat, akiket bármilyen fizikai, vagy lelki atrocitás ért a múltban."
"Az elnökség akként döntött, hogy a Vizsgálóbizottság jelentésében foglaltakkal összhangban szigorítja a Sportfegyelmi Szabályzatát, az edzői licenchez jutás feltételeit, valamint a jelenleg is működő gyermekvédelmi programját tovább fejleszti a bizottsági jelentésben foglaltaknak megfelelően.”
Forrás és borítókép: musz.hu
