A Magyar Kupa története

A Magyar Kupa létrehozásának gondolata először Steiner Hugó és Minder Frigyes fejében fogalmazódott meg. Az Angliában már futó FA Kupa küzdelmek mintájára kívántak létrehozni Magyarországon is egy hasonló sorozatot. Ennek megfelelően 1909-ben meg is rendezték az első Magyar Kupát, 28 csapat részvételével, egyenes kieséses formában. Az első összecsapást 1909. november 21-én a Litográfia és a Vívó AC részvételével rendezték, melyet előbbi nyert 2-1-re. Ebben az esztendőben a döntőt az MTK és a Ferencváros vívhatta, és megismételt mérkőzésen előbbi gárda 2-1-es eredmény után elhódította a trófeát. Illetve magát a trófeát nem, csupán a címet, ugyanis a győztesnek járó serleg csak 1923-ban készült el.

Ezután az I. világháború és különböző politikai események miatt a sorozat küzdelmei nem kerültek megrendezésre 1915.-1921. között. 1922. és 1923. után ismét egy év kihagyás következett, ugyanis a párizsi olimpia háttérbe szorította a Magyar Kupát, aminek küzdelmeit emiatt ki sem írták.
Fontos itt megemlíteni, hogy az MLSZ több szabályváltoztatást is végrehajtott. Belevették a szabályzatba, hogy: a továbbiakban profi egyesületek is részt vehetnek a sorozatban, nem csak amatőrcsapatok, a Magyar Kupa győztese tekintendő a 2. számú magyar csapatnak és így a nemzetközi kupaküzdelmekben képviselheti az országot, a legtovább talpon maradó amatőr egyesület a következő szezonban egy osztállyal feljebb kezdheti a bajnoki szereplést, vagy ha kieső helyen van, akkor nem eshet ki, illetve ha a bajnoki küzdelmekben két csapat azonos pontszámmal verseng a bajnoki címért, vagy a kiesés elkerüléséért, akkor az dönt köztük, hogy melyikük jutott messzebbre a kupában. Változás történt a díjazásban is, ugyanis az 1920-as évektől a győztesnek átadta a vándorserleg kicsinyített mását, melyet a csapatok megtarthattak.

Ezután 1935-ig, egy évet leszámítva (1929), mindig megrendezték a sorozatot, majd a belpolitikai események és a II. világháború miatt újabb 6 esztendős kihagyás következett. Négy év sikeres lebonyolítás után, amelyből háromszor a Ferencváros diadalmaskodott, ismét nyolc évet kellett várni a következő Magyar Kupa mérkőzésre. 1956. után újra megszakadt a sorozat, és csak 1964-ben indulhatott újra útnak, ám ezután már egészen napjainkig csak egy-egy év maradt ki.

Érdekesség lehet, hogy az eredeti trófeát 1973-ben a Ferencváros székházából eltulajdonították, így a klubnak egy újat kellett készíttetnie, ami az eredeti másolata lett. Az eredeti trófea 2009-ben megkerült, Kisteleki István, akkori MLSZ elnök egy aukciós portálon bukkant rá és vásárolta vissza. Azóta a győztes ismét az eredeti trófeát veheti át a döntőben.

A Magyar Kupát elhódító csapatok (előttük a végső győzelmek száma, mögöttük zárójelben a jogelődök neve):

20 Ferencvárosi TC
12 MTK (Hungária, Bp. Bástya, MTK-VM, MTK Hungária)
8 Újpest FC (Újpesti Dózsa, Újpesti TE)
7 Budapest Honvéd (Kispesti AC, Bp. Honvéd, Kispest-Honvéd)
4 Vasas SC
4 Győri ETO FC (Vasas ETO, Rába Vasas ETO, Rába ETO)
3 DVSC-TEVA (Debreceni VSC, DVSC-Epona)
2 Diósgyőri VTK
1 FC Fehérvár (Videoton, Videoton FCF)
1 Pécsi MSC
1 Békéscsabai Előre
1 Bocskai FC
1 III. kerületi TVE
1 Matáv Sopron
1 Siófoki Bányász
1 Soroksár
1 Szolnoki MÁV

Fritz Tibor