"A luxust el kell felejteni és a teljesítményre kell koncentrálni: az olimpia erről szól"
A koronavírus-járvány óriási csapást mért a sportvilágra is: számos esemény mellett a 2020-as tokiói nyári olimpiát is elhalasztották. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó társoldalunknak, a Woohoo.hu-nak elárulta, ő hogyan éli meg ezt az új élethelyzetet.
– Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy egyszer majd szeretnél indulni az olimpián?
– Húsz évvel ezelőtt, amikor láttam a TV-ben, hogy a 2000. évi, Sydney-ben megrendezett olimpián a magyar férfi vízlabda válogatott aranyérmet nyert.
– Ki volt a legnagyobb példaképed a csapatból?
– Szinte mindenkit felsorolhatnék az olimpiai bajnok válogatottból, de leginkább Benedek Tiborra, Kásás Tamásra és Kiss Gergelyre néztem fel.
Hosnyánszky felnézett Kásás Tamásra.
Fotó: Jonathan Ferrey/Getty Images
– Emlékszel arra a pillanatra, amikor igazán fel tudtad fogni, hogy kijutottál az olimpiára?
– A 2008-as Európa-bajnokság után történt, amit sikeresen zártunk (a magyar válogatott bronzérmet szerzett – a szerk.) és nekem is jól ment a játék. Ugyan előtte már nagyjából lehetett sejteni, hogy ez a csapat fog menni az olimpiára, de akkor már száz százalékosan biztos voltam abban, hogy én is utazni fogok.
"Lélekben felkészülni nem igazán tudtam, fogalmam sem volt, mi vár rám: utólag már tudom, hogy egy olimpiának teljesen más hangulata van, mint bármelyik másik világversenynek. Pár nap kellett hozzá, hogy felfogjam a komolyságát a helyzetnek és beleszokjak a légkörbe."
– Elárulsz nekünk néhány kulisszatitkot az olimpiáról, amire laikusként nem is gondolnánk?
– Bár az olimpia egy elképesztően nívós esemény, elég nomád körülmények között élünk a kintlétünk alatt. Nem többcsillagos hoteleket, hanem igazi sportszállást kell elképzelni, ahol többen osztozunk egy-egy szobán és közös zuhanyzókat használunk. Az olimpia erről szól: a luxust el kell felejteni és a teljesítményre kell koncentrálni!
Örömmámor: Madaras Norbert (3), Kis Gábor (11) és Hosnyánszky Norbert (6) segíti a vízbe Kemény Dénest a pekingi arany megszerzése után.
Fotó: Lars Baron/Bongarts/Getty Images
– Hogyan képzelhetjük el kívülállóként az olimpia atmoszféráját?
– Úgy gondolom, hogy egy olimpia akkor igazi élmény sportolóként, ha elérhetjük a kitűzött célt: ez nemcsak a győzelem lehet, hanem egy alacsonyabb helyezés is, ha az jó eredménynek számít. De egyébként rengeteg időt töltünk más sportágak képviselőivel (hiszen egy tömbben vagyunk elszállásolva), megnézzük az ő versenyeiket, szurkolunk nekik – ha van rá lehetőség, élőben is. Egy családdá, egy nagy közösséggé formálódunk az olimpia alatt. Csak egymásra számíthatunk ilyenkor, ezért összetartunk.
– Változtattál a felkészülési terveiden a 2020-as olimpia elhalasztása miatt?
– Nem változott, de engem nem érint jól a korom miatt. Egyelőre ugyanúgy edzek, mint a többiek, próbálom magam visszaépíteni a két hónapos szünet után. Később majd meglátjuk, leszek-e olyan formában, hogy szüksége legyen rám a csapatnak.
A cikk további részéből kiderül , hogy Hosnyánszky miként vészelte át az elmúlt hónapokat, és milyen tervei vannak a jövő évre.
Folytatás itt.
Borítókép: Adam Pretty/Getty Images