"A leírhatatlan fáradtságtól már színészek portréját véltem felfedezni az úton"

Habár Janota Zoltán már tizennyolcszor teljesítette sikerrel az Ironman-versenyt, a 120 óra pokolként emlegetett Elite Challenge katonai kiképzés mintájára épülő program, még neki is okozott kellemetlen meglepetéseket. A székesfehérvári Family Tree Triatlon SE vezetőedzője a brutális fizikai és pszichikai terheléses képzés kihívásairól és tapasztalatiról mesélt.

„Az Elite Challenge-re való felkészülés utolsó hete úgy telt, ahogyan a triatlonversenyek előtt szokott: állandóan a kihívásról álmodtam, és egy ilyen jóleső, várakozó, izgalmi állapotba kerültem. Minden porcikámmal azt éreztem, hogy igenis, képes vagyok rá, meg tudom csinálni, ha fejben végig ott vagyok, mert a testem, az vinni fog. Harminc éve sportolok magas szinten, most már tudom, hogy egy ilyen helyzetben mi zajlik bennem. Gyakorlatilag minden egyes idegszálammal, gondolatommal elkezdek ráhangolódni az előttem álló kihívásra, feladatra” – mesélte a kiképzést megelőző napokról a sportoló, aki tartalékos katonaként is szolgál.

Az Elit Challenge kihívásait a Mecsek lábánál fekvő, Rácz-tanya területén és annak környezetében kellet teljesíteniük az indulóknak. Az első feladatuk a lakhelyük megépítése volt.

Fotó: Platinum E-Space Hungary Zrt.

„Egy általunk összerakott katonai sátorban laktunk, teljesen nomád körülmények között: egy OSB lap, egy darab szivacs és a hálózsákunk adta az „ötcsillagos” komfortot. Viszonylag gyorsan alkalmazkodtunk a szélsőséges körülményekhez, és gyakorlatilag egy nap alatt mindenki belakta a sátrat. Próbáltuk úgy kialakítani a fekhelyünket, hogy naponta azt a minimális időt – nagyjából két órát –, amit alvással tölthettünk, teljes mértékben ki tudjuk használni” – számolt be Janota Zoltán, aki hozzátette, hogy az öt nap alatt minden egyes percük be volt osztva a programot vezető instruktorok által.

„Nem nagyon foglalkoztunk az idővel, én legalábbis azt a fajta hozzáállást választottam, hogy csak az adott feladatra koncentrálok, ami éppen előttem áll. Nem számolom, hogy hány óra van még vissza, vagy hány nap, mert az túl megfoghatatlan. Csak ilyen kis lépésekben haladva tudtam átvészelni a kihívásokat” – tette hozzá.

A feladatok nehézsége és komplexitása bizony számos kellemetlen pillanatot okozott a gyakorlott sportolónak.

„Két elég nehéz rész volt a programban. Az egyik csak azért okozott problémát, mert nagyon keveset tudtam gyakorolni otthoni körülmények között – ez a navigáció, a tereptan volt. De amire kifejezetten készültem és tartottam tőle, az a vizek napja volt, amikor a tanyán lévő tóban kellett különböző feladatokat teljesítenünk: egymás hordozásától elkezdve az időre futáson át a merülésig mindenféle kihívás volt. "

„A triatlon lévén vízilény is vagyok, ezért komfortosan mozgok a vízben, na, de nem a 12 fokosban! Attól tartottam, hogy mivel elég alacsony a testzsírom, nagyon gyorsan ki fogok hűlni, de meglepő módon annyi stressz és annyi adrenalin volt bennem, hogy szinte élveztem a dolgot. Igazából csak a testem remegett, de azt, hogy fázom, nem annyira éreztem” – mesélte a tapasztalatairól a tizennyolcszoros Ironman, aki bevallotta, hogy a legkeményebb feladatot az utolsó éjjel kapták.

„Már 24 órája nem aludtunk, amikor elkezdtük az 50 kilométeres menetgyakorlatot a Mecsekben és környékén. Meghatározott időn belül kellett teljesíteni a kihívást, de a saját tempónkban haladhattunk és pihenni is megállhattunk, ha úgy éreztük, hogy szükség van rá.
Rendkívül érdekes és tanulságos élmény volt ez a gyakorlat. Soha életemben nem hallucináltam még, ezt itt tapasztaltam meg először. A leírhatatlan fáradtságtól a 12-13. kilométer környékén már mindenféle színészek, énekesek portréját véltem felfedezni az úton, ahogy gyalogoltam. Nagyon nehéz volt elhinnem, hogy ez nem egy valós állapot, hanem csak vízió, annyira élethűnek tűnt” – mondta a triatlonversenyző, akinek a megadott időn kívül ugyan, de sikerült teljesítenie az embert próbáló feladatot.

Fotó: Defex Magyarország Kft.

„Öt perccel csúsztam ki az időkeretből, amit persze akkor nagyon sajnáltam. Annak viszont örültem, hogy mindvégig kitartottam és sikerült célba érnem. Így a kihívás teljesítéséért járó felvarrót nem, viszont az elismerő oklevelet én is megkaptam a program végén” – mesélte Johnny, aki hozzátette, hogy az extrém terhelésnek bizony megvoltak a következményei.

„Az öt nap alatt öt kilót fogytam, a testzsírszázalékom pedig 9-ről 7-re csökkent. Napi 8-10 ezer kalóriát égettünk el, és ennek csupán a 20 százalékát tudtuk bevinni. Természetesen az instruktorok végig ott voltak velünk és figyeltek az egészségünkre, hogy senkinek ne eshessen komolyabb baja. Tizenhárman indultunk a kihíváson, és a végén csak négyen fejeztük be. Azt hiszem ez mindent elmond a program nehézségi fokáról” – fogalmazott a sportoló.

A folyamatosan új kihívásokat kereső Janota Zoltán természetesen itt nem áll meg. Az Elit Challenge után egy héttel a Duatlon Országos Bajnokságon állt rajthoz, amit saját bevallása szerint is tartott. De ahogy azt már sokan ismerik, óriási küzdő, korcsoportos bronzéremmel fejezte be a versenyt. Pár nap pihenő és hamarosan folytatja a felkészülést a következő Ironman-versenyre, mégpedig azzal az eltökélt céllal, hogy megdöntse eddigi legjobb idejét.

Fotó: Platinum E-Space Hungary Zrt.

Forrás: Platinum E-Space Hungary Zrt.

Borítókép: Defex Magyarország Kft.