A legsikeresebb olimpia: így szerepelt Magyarország az olimpiai éremtáblán

A magyar olimpiai csapat egy arany- és két bronzéremmel története legsikeresebb téli olimpiáját zárta, a vasárnap véget érő játékokon, Pekingben. Emellett megszületett az első magyar téli egyéni érem és bajnoki cím is, továbbá még sosem tértek vissza olimpikonjaink egynél több éremmel téli olimpiáról korábban. Magyarország ezzel a 20. helyen végzett az éremtáblázaton, és összesen rekordot jelentő 20 olimpiai pontot szerzett. Az olimpiát egyébként egyértelműen Norvégia dominálta, abszolút rekordot jelentő 16 aranyéremmel.

Magyar eredmények
Magyarországot 14 sportoló képviselte a pekingi téli olimpián, köztük 7 rövidpályás gyorskorcsolyázóval, 2-2 alpesi sízővel és sífutóval, ill. egy snowboardossal. Továbbá a helyszínen volt műkorcsolya párosunk is, aki viszont koronavírus miatt nem léphettek jégre.
Ami az eredményeket illeti, rövidpályás gyorskorcsolyázóink közül Liu Shaoang volt a legsikeresebb egyéni korcsolyázó: előbb megszerezte Magyarország első olimpiai érmét, az emlékezetes, Liu Shaolin Sándor élről való kizárását hozó 1000 méteres távon, majd első egyéni téli olimpiai bajnokunk lett 500 méteren. Emellett a mixváltóval is bronzérmet szerzett, 4 érmével pedig a legsikeresebb magyar téli olimpikon. Testvére, Liu Shaolin Sándor mixváltós bronzérme révén szintén kétszeres érmes, amivel beérte a műkorcsolyázó Rotter-Szollás kettőst és a Nagy-testvéreket érmek számában.

Ahogy az már kiderült az olimpiai programban debütáló short track mixváltón szintén érmet szereztek a magyarok, a Liu-testvérek mellett Jászapáti Petra, Kónya Zsófia és Krueger John-Henry nyakába került bronzérem. Emellett Liu Shaoang 1500 méteren 4., Liu Shaolin Sándor 6., pontszerző helyen zárt (Ádó egyedüliként futott döntőt minden egyéni távon az idei olimpián, és legrosszabb helyezése volt ez a 4. hely!), míg a címvédő férfi váltó a B-döntőt nyerve 6. helyen végzett, a Liu-testvérek, Krueger és Nógrádi Bence révén.

Mindenképp meg kell még említeni egy „pontszerzést” (az idézőjel oka nem az eredményt hanem a pontszerzés definícióját takarja – lásd lejjebb!), ami hazánkhoz köthető. Szőllős Barnabás a nagyszerű 6. helyen zárt alpesi összetettben, a második legjobb műlesiklást síelve. Az ismert előzmények miatt Barni ezt a remek eredményt Izraeli színekben érte el, de biztosak vagyunk, minden magyar sportrajongó hasonló örömmel fogadta az eredményt.

Érem- és ponttáblázatok sűrűjében
A legelterjedtebb éremtáblázat-szerkesztési mód, ahol az aranyérmek száma szerint rendezik sorrendben az országokat, egyenlő eredmény esetén pedig következnek előbb az ezüst-, majd a bronzérmek. Ha ezután is döntetlen van, egyszerűen holtversenynek tekintjük. Ebben a klasszikus összevetésben Norvégia végzett az élen, 16 aranyéremmel. Az északiak biatlonban, északi összetettben és sífutásban is a legeredményesebbnek bizonyultak. A 16 arany egyébként új rekord, eddig egy ország sportolói sem nyertek ennyit egy téli olimpia alatt.

Éremtábla az aranyérmek szerint rendezve

Forrás: olympics.org

Sokáig úgy tűnt, a bobot, szkeletont és szánkót domináló németek idén is ádáz küzdelmet vívhatnak az első helyért, de az utolsó napokra elfogyott a lendület, 12 aranyéremmel végeztek a norvégok mögött. A rendezők hagyományosan mindig kiemelkedőt alkotnak, ez most sem volt kivétel. Kína történetének legeredményesebb téli játékain van túl: 9 aranyéremmel és 6 további medállal végzett az éremtábla 3. helyén.

Magyarország a 20. helyen zárt, „egy aranyosok” közt harmadikként. Megelőztünk olyan télisportban klasszikusan erősebb nemzeteket, mint Csehország, Szlovákia, vagy Ukrajna.

Az alpesi nemzetek nagy párharcát Ausztria az alpesi csapatversennyel nyerte: Svájccal egyetemben ugyan 7-7 aranyat szereztek, de 7 ezüstjével Ausztria öttel többet szerzett ősi riválisánál. Ausztria egyébként története második legeredményesebb olimpiáját zárta, csak Torinóban szerepelt ennél jobban – annak dacára, hogy alpesi síben nem ők, hanem a svájciak adták a legtöbb bajnokot. Svájc egyébként szintén legsikeresebb olimpiáján van túl. Ennek fényében vicces az az aggodalom a svájci sajtó részéről, ahol 5 nap után azon aggódtak, vorarlbergi sportolók több érmet szereztek addig, mint a teljes helvét gárda.

A déli félteke is egyre inkább feljövőben van téli olimpiákon. Időről-időre alpesi síben is felbukkan ausztrál, vagy új-zélandi sportoló, elég csak Alice Robinsonra gondolni. Új-Zélandnak mégsem ő szerezte az első bajnoki címet: snowboardban és freestyle síben lettek olimpiai bajnokaik. Ausztrália pedig egy arannyal és három további éremmel zárt, szintén freestlye számokban, valamint szkeletonban.

Létezik az amerikai számítási mód is, az éremtáblára. Ebben az érmek száma szerint rangsorolják az országokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen színű érmeket szereztek. Norvégia itt is a mezőny előtt járt, összesen 37 érmet szereztek, 9 különböző sportágból. Itt azonban a németek csak harmadikak,27 éremmel. Kettejük közt az Orosz Olimpiai Bizottság csapata fért be, 32 éremmel. Ez a számítási mód kedvez Kanadának is, akik rendkívül sok, 27 érmet szereztek, de ebből csak 4 volt arany. Ebben az összevetésben egyébként Magyarország a három éremmel, Új-Zélanddal holtversenybe 18. helyen zárt.

Éremtáblázat az érmek száma szerint

Forrás: olympics.org

A magyar sajtóban elterjedt, hogy pontszerzésekről beszélünk. Ez egyébként nemzetközi szinten nem bevett számítási gyakorlat, de a sportági szövetségeknek, és a kevésbé beágyazott sportoknak mégis fontos. Ugyanis a sportági támogatások ezeken a pontokon múlnak. Szépen megfigyelhető ez az ív rövidpályás gyorskorcsolyában: 2006-ban, Torinóban kezdődött a felívelés, akkor kaphattuk fel a fejünket Huszár Erika 4., ill. Knoch Viktor 5. helyére. Azóta short trackeseink minden alkalommal szereztek legalább 1 pontot, és ez a felívelő eredményesség volt megfigyelhető az utóbbi két olimpián.

Téli olimpiai pontszerzőink teljes listája

Forrás: wikipédia

A Magyar Olimpiai Bizottság vezet egyébként összesítést az egyes olimpiák pontversenyéről. Ez alapján 19. a nemzetek rangsorában Magyarország, 20 olimpiai ponttal. Ebben az összevetésben is Norvégia vezet, 252 ponttal, 61 pontszerzőnek számító helyezéssel. Ebben az összevetésben szintén az oroszok és Németország követi a norvégokat.

Léteznek még alternatív táblák ezen felül is. Ilyenek a Bloomberg táblái, melyek az érmek számát lakosságszámra, vagy bruttó hazai termékre vetítik. Lakosságarányosan is az 5,5 milliós Norvégia vezet, 6,9 érmet nyerve egy millió lakosonként. A 7 érmet szerző kétmilliós Szlovénia ebben a rangsorban a második, 3,3 éremmel egymillió lakosonként. Ebben a rangsorban az USA, vagy épp Oroszország a lista hátsó felében szerepel, míg Magyarország a 14., 0,31 éremmel, egymillió lakosonként, 0,01 éremmel Németország mögött. Az persze más kérdés, hogy ez alapján csak Hollandia és Új-Zéland olyan országok előttünk, amelyeknek tél szempontjából hasonlóan nem túl kedvező a fekvése. GDP-arányosan az első három változatlan az előzőhöz képest: Norvégia, Szlovénia, Ausztria a sorrend. Magyarország így is 14. a listán, de már megelőzve például Németországot, Franciaországot, vagy az olaszokat.

A lényeg viszont nem a táblázatokban, hanem a remek eredményekben rejlik. Teljesen mindegy hányadika vagyunk az éremtáblán, vagy hány pontot gyűjtöttek sportolóink, örüljünk a téli olimpia nagyszerű magyar sikereinek!

Forrás: síparadicsom.blog

Borítókép: MTI/Illyés Tibor