A kapitány már tudja, hogyan lehet pótolni Görbicz Anitát
Kim Rasmussen, a magyar női kézilabda-válogatott kapitánya a vasárnapi, Hollandia elleni siker alkalmával már látta jeleit annak a koncepciónak, amelyen másfél évvel ezelőtt kezdett el dolgozni. A decemberi világbajnokság után kapott kritikákat igazságtalannak érezte, a címeres meztől elbúcsúzó Görbicz Anitát helyettesíthetetlen játékosnak tartja, a csapatkapitányi poszton utódjának választott Tomori Zsuzsannát pedig nagyon sajnálja. Hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a hiányzó klasszisokat a csapat egységessége pótolja – a kapitány erről és még sok-sok mindenről beszélt az M4 Sport hétfői Kézilabda magazinjában.
A magyar válogatott négy napon belül kétszer is összemérte erejét a vb-bronzérmes és Eb-ezüstérmes Hollandiával az Európa-bajnokság selejtezőjében. Csütörtökön Győrben – Görbicz Anita búcsúztatásán – 19–18-ra a hollandok nyertek, vasárnap azonban sikerült a visszavágás, idegenben 23–22-es magyar siker született, ami fontos lépésnek bizonyult a csoport első helyének megszerzése szempontjából.
Kim Rasmussen kiemelte, domináns átlövőjáték hiányában változtatni kellett a csapat stílusán, elsősorban pedig a védekezés fontosságát emelte ki, hiszen ezzel lehet mérkőzéseket nyerni. A két Hollandia elleni összecsapáson ebben a tekintetben elégedett volt a kapitány, ezt a 19 és 22 kapott gól alá is támasztja.
Kézilabda magazinunk hétfői adásában szóba került, hogy Kim Rasmussen munkáját az elmúlt másfél évben szinte végig komoly hiányzók nehezítették.
A szövetségi kapitány azt mondta, szereti a kihívásokat, a rendre eléjük kerülő nehézségekkel pedig a győztes mentalitás elsajátításával tudnak sikeresen megküzdeni. Példaként a hollandok elleni két mérkőzést hozta fel, Győrben az utolsó 15 percében elvesztette hitét a csapat és ki is kapott, míg Hollandiában sikerült az utolsó percig hinni a győzelemben.
Az első találkozó hajrájában keresztszalag-szakadást szenvedő Tomori Zsuzsanna elvesztéséről azt mondta, sokkal jobban megviselte, mint a vereség.
„Annyi mindenen ment át az elmúlt két évben, most visszatért és a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, nagyon sokat segített a lányoknak az edzések során, igazi vezér típus, átvehette volna az irányítást, erre ez történt”– mondta a norvég szakember.
„Az, hogy kikaptunk, csak egy eredmény. Tomori esete egy emberről szól az egészségről és a jövőről, nagyon sajnálom, ami történt” – tette hozzá.
Rasmussen azt is elárulta, továbbra is Tomori a csapatkapitány, távollétében Kovacsics Anikó látja el a feladatait, de létrehozott egy csapatkapitányi csoportot, ami jól működik a kereten belül.
Szóba került a Győri Audi ETO KC szezon végén megüresedő vezetőedzői posztja, de a találgatásokat – amelyeknek Kim Rasmussen is a célpontja, hiszen az esélyesek között emlegetik, – nem akarta kommentálni. Az új győri edző kilétére egyébként szerdán derül fény.
Hol tart jelenleg a magyar női kéziválogatott világviszonylatban?
„A németországi világbajnokságon megmutattuk, hogy ott vagyunk szorosan a világ legjobbjai mögött a második vonalban, legutóbb pedig a világ egyik legjobb csapatát is legyőztük, ráadásul idegenben, a sérüléseink ellenére. Lehet, hogy júniusban elvesztünk majd egy mérkőzést is megint minden szomorú lesz, de ez az érzelmek sportja, nekem ez így tetszik, de mindentől függetlenül, most jól néz ki a helyzet” – fejtette ki álláspontját a szakember.
![""]("/files/upload/DKRCS201803220242.jpg")
A válogatottól elbúcsúzó Görbicz Anitával kapcsolatban megjegyezte, „helyettesíthetetlen játékos”.
„Nem kell új Görbicz Anitát keresni. Nagyon fontos volt a válogatottnak és nekem is, gyorsan megértette, hogyan látom, olvasom a kézilabdát, sokat segített a lányoknak. Nem lennénk itt (Hollandia előtt – a szerk.) Görbicz Anita segítsége nélkül. Nagy megtiszteltetés volt vele dolgozni, óriási csapatkapitány, nagyszerű vezér, egy élő legenda, minden tiszteletet megérdemel.”
A lehetséges új vezérekről azt mondta, a csapategységnek kell átvennie azt az erőt, amit egy Görbiczhez hasonló világklasszis képvisel.
„Ezen dolgozom, egy olyan koncepción, ami nem válik sebezhetővé attól, hogy elveszít egy vagy két játékost, hiszen ezek a dolgok folyamatosan megtörténnek, és nagy sztárok nélkül, sérülések esetén is működik.”
Az irányító visszavonulásával kapcsolatban hozzátette: „jó az időzítés, a játékosok készen állnak, hogy átvegyék a helyét. Hiányozni fog nekünk, de a csapat készen van.”
A magyar válogatott hollandiai győzelme (és idegenben szerzett több gólja) azt jelenti, hogy akár csoportelsők is lehetünk, amennyiben legyőzzük Koszovót és Fehéroroszországot. Az Eb-re a csoport első és második helyezettje is kijut, de a sorsolást kedvezőbb helyről várhatja az a válogatott, amely az élen végez.
Kim Rasmussen korábban a lengyel válogatott élén is dolgozott, azt a feladatot nem tudta összehasonlítani azzal, amit a jóval nagyobb hagyományokkal rendelkező magyar kézilabdában végez, de mindkettőt élvezte, élvezi. A lengyel csapattal hatalmas fejlődési utat járt be, amelynek egy világbajnoki negyedik helyezés lett a vége.
Ha a magyar válogatott decemberi világbajnokságon, illetve a néhány nappal ezelőtt Hollandiában nyújtott teljesítményét nézzük, szintén nagy különbséget láthattunk, ami pozitív előjel lehet a jövőre nézve.
„Mi a különbség? Ha meglenne a válasz, mindent egyszerű lenne helyrehozni. Folyamatosan dolgozunk és nyomás alá helyezzük a lányokat annak érdekében, hogy elhiggyük és elérjük, amit el akarunk. Az apróbb sikerek egyre nagyobb önbizalmat adnak nekünk. Néhány dolgot változtattam a védekezés és a támadás terén is és a Hollandia elleni mérkőzéseken éreztük, hogy ezek működnek. Gyorsabbak és magabiztosabbak lettünk. Korábban már jeleztem, eltart egy ideig, amíg megtanulom a kultúrát, hogy mi számunkra a legkedvezőbb kézilabda, de lassan és biztosan eljutunk oda.”
Rasmussen megjegyezte, nem érezte jogosnak azt a kritikát, amit a decemberi világbajnokság után kaptak tanítványai:
„Engem nem érdekel, mert nem olvasok semmit, akár nyerünk, akár veszítünk, de a lányokkal szemben nem volt igazságos a kritika, hiszen egyre jobban és jobban játszottunk. Volt egy rossz félidőnk Norvégia ellen, kikaptunk az elődöntős svédektől, majd hoztunk három nyerhető mérkőzést, végül játszottunk egy szoros meccset a világbajnok franciák ellen. Nem éreztem úgy, hogy a kritika igazságos lett volna, de engem nem ez érdekel, hanem, hogy jobbak és jobbak legyünk, illetve az ilyen tényezők ne hassanak ránk, higgyünk egymásban, tartsunk össze és örüljünk a sikereknek.”
