A Honvéd sem tudta megállítani a Loki-hengert

Az OTP Bank Liga 2011/2012-es idényének utolsó előtti fordulójában a Honvéd otthonában lépett pályára a Debrecen. A Loki már bajnokként utazott a Bozsik-stadionba, mégis volt tétje mindkét fél részéről a találkozónak, hiszen amíg a hajdúságiak szeretnék megőrizni veretlenségüket, addig a kispestiek az Európa-liga-indulást jelentő negyedik helyet tartanák meg.

A DVSC-ben Rezes László ezúttal a kezdőcsapatban kapott helyet, mint ahogy Yannick is, így Bódi Ádám és Szakály Péter a kispadra ült le. Szintén csereként volt nevezve Kulcsár Tamás, helyette most Roguy Meyé kapta meg a lehetőséget.

Kiegyenlített küzdelem folyt, a kapuk ritkán forogtak veszélyben. Kicsit pontatlanul futballoztak a csapatok, sok volt a rossz passz, eladott labda. Félóra után átvette a Loki az irányítást, majd Rezes László révén a vezetést is megszerezte: a középpályás a jobbösszekötő helyéről, ballal lőtt a jobb felsőbe. A Honvédnak is voltak próbálkozásai, de csak pontrúgásokból tudott veszélyeztetni, egy alkalommal a kapufáról pattant vissza a labda.

A szünet után a hazaiak küzdöttek az egyenlítésért, de nem jártak sikerrel, mert a Loki játékosai mindig időben felszabadítottak. A 75. percben eldőlni látszott a három pont sorsa, amikor Selim Bouadla szabadrúgásból növelte az előnyt. A francia középpályás pár perccel később ráadásul remek passzt adott Coulibalynak, aki higgadtan lőtt a hálóba, és ezzel a DVSC-Teva 3-0-ra megnyerte a mérkőzést.

– Nyugodtan tudtunk játszani, a hazai csapatnak volt inkább veszítenivalója, hiszen van esélye arra, hogy nemzetközi indulást jelentő helyre oda tudjon érni – mondta Kondás Elemér, a Loki szakvezetője. – Próbáltunk taktikusan játszani, úgy néz ki, hogy sikerült. A hazai csapatnak jönni kellett, így több lehetőségünk nyílt és ezt jól kihasználtuk. Már a következő feladatra koncentrálunk, szeretnénk a Haladás ellen otthon győzelemmel zárni a bajnoki szezont.
 
Supka Attila, a kispestiek vezetőedzője így értékelt: – A végén sima Loki-győzelem született. Olyan hibákat követtünk el ezen a mérkőzésen, amit nem lett volna szabad. Számomra ezek a szituációk érthetetlenek. Úgy éreztem az első félidőben, hogy nem játszunk rosszul, lehetőségeink is lettek volna, de egy figyelmetlenség megpecsételte a sorsunkat. A második félidőben már nem tudtuk újítani a játékunkon.