A Honvéd edzője a spártaiakhoz hasonlította csapatát

Az eredeti elképzelésekről, célkitűzésekről

– Mint azt már több nyilatkozatomban is említettem korábban, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ilyen nagy múltú klubhoz kerültem. Amilyen nagy megtiszteltetés, olyan nagy kihívás is egyben az elvárások és a megoldandó feladatok miatt. Egy teljesen felfrissített és fiatal kerettel vágtunk neki 4 különböző versenysorozatnak. Összességében azt gondolom, mindegyikben megálltuk a helyünket. Nem is helyezésekben határoztam meg célkitűzésünket, hanem elvégzendő feladatban és munkában. A játékosokból csapatot kellett formálni, aminek van stílusa és azt játssza, amit tud. Fontos volt átadni ezt a mentalitást a játékosoknak, hogy az utolsó leheletükig küzdjenek. Ha ebből visszaköszönt valami a pályán, akkor elértük a rövidtávú célokat. Fiatal játékosokat kellett beépítenünk és formálnunk úgy, hogy eközben az eredményességet sem hagyhattuk figyelmen kívül. Ez egy érdekes és nehéz párhuzam.

Tapasztalatok a nemzetközi porondról

– Hasznos volt nekem, mint edzőnek, és a játékosoknak is. Egy nemzetközi környezetben, nagyon jó játékosok ellen sok tapasztalatot lehet szerezni. A nemzetközi rutin minden játékosnak fontos. Reménykedem abban, hogy a fiatal játékosok, akik lehetőségek kaptak, merítenek majd ezekből későbbi karrierjük során.

Élen a bajnokságban

– Ha valaki az első helyen áll, akkor az elégedettséggel töltheti el. De vigyázni kell arra, hogy ettől ne legyen önelégült. Tudtuk, hogy előbb vagy utóbb megelőznek minket, de nap mint nap azért dolgoztunk, hogy minél tovább fenntartható legyen ez az állapot. Tisztán kell látni azonban azt, hogy a Győr, Videoton, Debrecen vagy akár a Ferencváros milyen lehetőségekkel rendelkezik hozzánk képest. Azonban ezek a tények még dacosabbá tesznek minket, még többet dolgozunk azért, hogy bizonyítsuk az ellenfeleinknek azt, hogy itt vagyunk, számolni kell velünk. Ha ezzel egy pici örömöt, sikerélményt tudtunk okozni szurkolóinknak, akkor már egy kis részsikert elértünk. Sokszor az embernek inkább az elégedetlenkedés, a folyamatos rossz érzés helyet, inkább szeretnie kell azt, ami van, de persze azzal az igényességgel, hogy bízni kell benne, hogy az a valami napról napra jobb lesz.

Kilábalás a szezon közepén jelentkezett holtpontból

– Úgy gondolom – hogy a Debrecen elleni második félidő, valamint a Pécs elleni első félidő kivételével – nem játszottunk rosszul az idényben. Méltó ellenfelei voltunk mindenkinek, túlnyomó részben irányítottunk a játékot, szervezettek voltunk és lehetőségeinkhez mérten kihoztuk magunkból a maximumot. Sajnos a szerencsével hadilábon álltunk többször is, de hát az élet már csak ilyen. Az őszi szezonban mérkőzéseken belül is voltak rosszabb és nehezebb periódusaink, és ezekből többször is a szurkolóink segítettek ki. Én úgy éreztem, hogy fanatikusaink a csapat harcosságát és küzdeni tudását értékelték, a szurkolók és a csapat egymásra találtak. Főleg idegenbeli túráinkon volt ez nagyon érzékelhető.

Legkedvesebb mérkőzések

– A Diósgyőr elleni összecsapások. Jó és hangulatos mérkőzéseket játszottunk egy erős csapat ellen, és majdnem mindig nekünk állt a zászló. A Paks elleni második félidőre emlékszem még szívesen.

Mutatott játék, elért helyezés elemzése

– A játékkal, összességében, elégedett vagyok. Három-négy ponttal többet kellett volna szereznünk a bajnokságban, de sajnos egyéni hibák, a koncentráció hiánya, és olykor egy kis balszerencse, meggátolt ebben bennünket. Innentől kezdve már előre kell nézni, és az elkövetett hibákból tanulni kell. Minden egyes edzéssel és lejátszott mérkőzéssel a fiatal játékosok egyre rutinosabbak és tapasztaltabbak lesznek. Haladunk előre a megkezdett úton.

Magyar Kupa értékelése, tervek a Győr ellen

– A Diósgyőr legyőzésével egy jó anyagi körülményekkel rendelkező, és sokak által támogatott klubot tudtunk kiverni a kupából. Ezt mindenképpen nagy fegyverténynek tartom. Sajnos éreztem előre, hogy nehéz ellenfelet fogunk kapni pedig a lehetőség meg lett volna arra is, hogy kevésbé erős vetélytárssal találjuk magunkat szemben. Egy kicsit az az érzésem – és ez volt egész fél évet figyelembe véve – hogy mi vagyunk a 300 című filmből a spártaiak, akik hősies csatába mennek, és harcolnak az utolsó vérükig: több meccses eltiltások, sérülések, betegségek, küzdelmes mérkőzések. Valamelyik csapatrészben mindig tüzet kellett oltani, vagy valami új megoldást kellett találni. Természetesen mi minden meccsre úgy készülünk, hogy nyerni akarunk, de az ellenfelek erejét és az eltiltásainkat figyelembe véve nem lesz egyszerű. Viszont azt megígérhetem, hogy nem adjuk olcsón a bőrünket!

Felkészülés

– A felkészülés január 9-én kezdődik majd. De addig is szeretném megköszönni a szurkolóknak az őszi buzdítást, és szeretnék mindegyiküknek nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket, valamint boldog, piros-fekete sikerekben gazdag új évet kívánni!