A focitörténelem legrosszabb igazolásai: Rivaldo

Rivaldo világbajnok a brazil válogatottal, kétszeres spanyol bajnok a Barcelonával, 1999-ben elnyerte a FIFA "Év játékosa" címet  és az Aranylabdát, ráadásul ő lett "Az év európai futballistája" is – ennek ellenére, azzal, hogy 2002-ben Barcelonából az AC Milanhoz igazolt, bekerült minden idők legrosszabb átigazolásai közé.

A támadó középpályásként játszó Rivaldo nagyon szegény családba született 1972. április 19-én, azaz negyven évvel ezelőtt. Recife mellett nőtt fel a favellák övezte külvárosban. Pszichikai állapotát sok dolog kikezdte, például édesapját nagyon korán, 15 évesen elvesztette autóbalesetben. Ennek ellenére nem tört össze, és a következő évben aláírta élete első profi szerződését a Paulista csapatához.

Ott aztán hiába töltött itt majdnem három évet, egyetlen tétmérkőzésen sem játszhatott, ezért 1991-ben továbbált a Santa Cruz együtteséhez. Itt csak egy szezont töltött, ám itt már játéklehetőséget is kapott, és ha már kapott, élt is a lehetőséggel, ugyanis 18 meccsén 8 gólt szerzett. 1993-ban a Corinthians játékosa lett, és a válogatottban is bemutatkozhatott. Ezt követte két szezon a Palmeirasnál, majd jött az Európába szerződés – a Deportivo La Corunában 41 meccsen 21 gólt szerzett, így nem volt meglepő, hogy elvitte a Barcelona akkor rengetegnek számító, 26 millió euróért.

A katalánoknál rögtön első szezonjában 2. lett a góllövőlistán, 34 meccsen 19 góllal, és ebben az évben a Barca duplázott, ugyanis a bajnokság mellett a kupát is megnyerték. A válogatottal Rivaldo az 1998-as VB-n 3 gólt szerzett, ebből kettőt a dánok elleni negyeddöntőben, és végül a döntőig jutottak, ám neki nem termett ezen a VB-n túl sok babér.

A Barcelonánál azonban továbbra is pazar formában játszott, újabb bajnoki címhez segítve csapatát, és a brazil támadó ismét a 2. helyen végzett a góllövőlistán. Ez volt az ő legsikeresebb éve, ugyanis amellett, hogy az év játékosa lett, az Aranylabdát is megkaparintotta. A következő szezonban összeveszett az edzővel, Louis van Gaal-lal, mikor a holland mester őt nem balszélsőként, hanem irányítóként szerette volna szerepeltni. A Van Gaal-lal történt viták ellenére a Bajnokok Ligájában elképesztően játszott, és 10 gólt szerezve ő lett a sorozat gólkirálya. Időközben Van Gaalt 2000 júniusában kirúgták. Rivaldo a következő szezonban megismételte az előző évi teljesítményét, és ismét a BL gólkirálya lett. A szezon utolsó meccsén, a Valencia elleni 3:2-es győzelem alkalmával klasszikus mesterhármast szerzett (az elsőt pályafutása során), a 3. gólját, mikor a 16-os sarkából ollózva talált Cañizares kapujába, máig az egyik legnagyobb gólként emlegetik. Ez a győzelem feljogosította a gránátvörös-kék alakulatot arra, hogy a következő szezonban is a Bajnokok Ligájában szerepelhessenek.

A 2002-s világbajnokság alighanem pályájának csúcsa volt. Itt az első 5 meccsén gólt szerzett, és ekkor még a későbbi gólkirály, Ronaldo is mögötte volt a rangsorban. A legszebb gólját a belgák ellen szerezte a nyolcaddöntőben, és a belga szövetségi kapitány, Robert Waseige szerint ez volt a döntő tényező a meccsen. Következett a negyeddöntő, ahol Rivaldo ismét gólt szerzett, ezúttal Anglia ellen, Ronaldinho adta a gólpasszt, és végül 2:1-re győztek. Ám hiába játszott nagyszerűen, Ronaldo csak ezután indult be igazán, és végül ő kaparintotta meg a VB gólkirályi címét 8 góllal.

A torna második csoportmeccsén, Törökország ellen viszont bemutatta minden idők legnagyobb színészi teljesítményét. Éppen szögletrúgáshoz készülődött, amikor egy török védő, Hakan Ünsal odarúgta hozzá a labdát. Bár a labda a combját találta el, Rivaldo összesett, nagy fájdalmakat színlelve. A bíró nem volt a közelben, tehát nem is láthatta tisztán az esetet, így a védőt második sárga lappal kiállították. A videófelvételek megtekintése után a FIFA Rivaldot 11670 svájci frankra büntette emiatt a csúnya eset miatt.

Ezt követően Rivaldo – bár még csak 30 éves volt – elindult lefelé a lejtőn. 2002 nyarán három évra az AC Milanhoz szerződött, ahol – bár BL-t nyert a csapattal – alig kapott lehetőséget, ráadásul a játék sem ment neki – 22 mérkőzés, öt gól volt olaszországi mérlege, így aztán nem volt meglepő, hogy egy szezon elteltével távozott.

A brazil klasszis játszott ezt követően még az Olimpiakoszban, az AEK Athénban, az üzbég Bunyodkorban (ahol két szezon alatt 10.2 millió eurót tett zsebre), majd hazaszerződött Brazíliába a Sao Paulóba, hogy karrierjét Angolában, a Kabuscorp csapatában fejezze be.