„A fájdalom átmeneti, de a büszkeség megmarad”

„A fájdalom átmeneti, de a büszkeség megmarad”

Többek között ez a zölddel festett felirat is olvasható a Népligetben található régi Építők Sporttelep második emeletén, ahol a Ferencváros fiatal ökölvívói edzenek. A szakmai munkáért Szántó Imre „Öcsi bácsi” mesteredző, Kótai Mihály a WBC és az IBO egykori váltósúlyú világbajnoka, és Bedák Pál világbajnoki ezüstérmes felel.

A Fradi ökölvívó szakosztályának vezetője Kótai Mihály – aki 2003. február 1-én Bradley Jensen ellen nyerte Las Vegasban Magyarország történetének második világbajnoki címét – mutatta be a jól felszerelt edzőtermet.

„A Fradi ökölvívó szakosztályának a termét látjuk. Egy kis kesztyűzés lesz a srácok között. Itt csak utánpótlás sportolók vannak. Most öt percük van bemelegíteni, majd utána a legkisebbektől a legnagyobbakig súlycsoport szerint összeválogatjuk őket. Készültünk nekik kis ajándékokkal is, ez egyfajta kis ünnepi boksz. Bedák “Pimpa” Pál vezetőedző utasításokkal látja el a fiatalokat, hogyan is készüljenek fel. Biztos vagyok benne, hogy rendkívül jó kis meccsek lesznek” – mondta Kótai.

Misi általános iskolás korában, tizenhárom évesen kezdett öklözni, első edzője az édesapja volt. Edzőterem helyett otthonukban, Rakamazon gyakoroltak, mindenféle különleges felszerelés nélkül. Ilyen körülmények közt csak igazi elszántsággal lehetett edzeni.

„Ott be vannak határolva a lehetőségek a gyerekeknek. Rengeteg könyvet olvastam már tizenhat éves koromig is, és szerettem volna világot látni. A legkézenfekvőbb lehetőségem erre a sport volt, és elhatároztam akkor, hogy világbajnok leszek”  

kezdte a sikersztorit a világbajnok ökölvívó.

A fiatal Misit egy tévében látott bokszmeccs motiválta, akkor, alig tízévesen határozta el, hogy ő is öklözni akar.

„Csikós Ábel és a Turu István bunyóztak. Majd annyira hevesen verekedtek, hogy átestek a felső kötélen, és ahogy zuhantak Turu még a levegőben ütött egyet. Ez annyira megragadott, hogy rögtön elhatároztam, bokszoló szeretnék lenni. Úgy éreztem ez a világ áll a legközelebb hozzám, és mindent megtettem azért, hogy profi lehessek.”

A „Tornádó” becenévre hallgató Mihálynak sosem voltak unalmas mérkőzései, mindig hajtós, küzdős összecsapásokat vívott.

„Bevallom, annyira nem szeretem ezt a becenevet (nevet). Az első pár mérkőzéseimen már az első menetben nyertem, és ezért kaptam a tornádó nevet igazándiból. Szerettem volna néha, egy-két unalmas meccset is, de ez nekem soha nem jött össze. Olyan mérkőzéseket tudtunk összehozni, amik tényleg melósok voltak. Azt gondolom, hogy ez így jó is volt, mert nagyon megmaradt az emberekben, és a mai napig nagyon jó érzés, hogy megállítanak és csinálunk egy képet. Szokták kérdezni, hogy mikor lesz a következő mérkőzésem, mindig mondom, hogy már nagyon régen abbahagytam, én már nem akarok bokszolni."

2001-ben 12 mérkőzésen 12 győzelem, legfoglalkoztatottabb ökölvívó volt Európában. 2004-ben 5 világbajnoki címvédés, ő volt az egyedüli a világon, aki ezt véghez vitte, majd 2004 és 2005 között 9 világbajnoki címvédést csináltak.

„Ez egy szerencsés helyzet volt igazából. Azt tudni kell, hogy akkor nagyon jó híre volt a magyarországi profi ökölvívásnak, amiért felfigyeltek ránk, már csak azért is, mert rendkívül eredményesek voltunk. A kereskedelmi tévé is mindig közvetítette a mérkőzéseinket. Az az igazság, ez a 12 mérkőzés 12 győzelem számomra azért különleges, mert minden hónapban bokszoltunk és ennek a 90 százalékát kiütéssel nyertem is. Ez akkor egy óriási dolog volt, és az öt világbajnoki címvédésre is büszke vagyok. De azt tudni kell, hogy el is fáradtam, ez egy gyilkos tempó volt.”

Ennek tudható be, hogy végül elbuktad a világbajnoki címet?

„Valószínű igen, mostani fejjel visszagondolva lehet követtünk el hibákat, de azt fontos elmondani, hogy azokat a döntéseket, hogy ennyi meccset vállalok, – természetesen külső befolyásoló tényezők is voltak – én hoztam meg.

Nem bánok igazából semmit, nagy dolgokat értünk el, voltam kesztyűpartnere Floyd Mayweathernek és sorolhatnám. Összességében tehát nagyon örülök a karrieremnek, és nincs igazán hiányérzetem.”

A pályafutásod utáni nagy űrt, hogyan élted meg?

„Nagyon nehéz szakasza volt az életemnek. Nekem több üzletem is volt, de sajnos belefutottam egy bukásba úgymond, így a kettőt együtt nem volt könnyű feldolgozni. Akkor abban az időben a feleségem – vagyis nem a feleségem, mert kétszer megkértem, a gyerekeim anyja kezét, de nemet mondott (nevet) – mindig mellettem volt és végig támogatott. Majd utána szép lassan sikerült magamra találni, felvételiztem az orvosi egyetemre, ahova felvettek elsőre, és ezt is fontos sikernek éltem meg az életemben."

A profi ökölvívó legenda, Kótai Mihály a ring után most az Exatlon akadálypályáin mutatja meg, mire képes.

„Már az első évadot is végigkísértük, már akkor is felkértek, de ott még nemet mondtam. Most azt gondoltam, hogy kicsit kipróbálom, hogy milyen is vagyok ezeken a különleges pályákon. Az biztos, hogy ez egy nagyon nehéz és erős kihívás lesz számomra. Két okból kifolyólag is, az egyik, hogy távol vagyunk a családtól, a másik pedig, hogy egy közösséget kell kibírni, vagy fordítva és engem kell majd elviselni, ez még nem tisztázódott” – mondta viccesen a bajnok.


Fotó: facebook/Exatlon Hungary

Mik a célok a Fradinál?

„Ami most nagyon fontos az a két válogatottunk, hogy mind a ketten ott tudjanak lenni az olimpiai kvalifikáción, az 52 kilós versenyzőnk szerintem biztosan indul, hiszen magyar bajnok, a másik 81 kilósunk pedig remélem, be tudja magát verekedni a mezőnybe. Ezt követően pedig abban bízom, hogy lesz két olimpikonunk majd."

Mi az a plusz, amit egy világbajnok ilyenkor hozzá tud tenni a felkészüléshez?

„Szeretném, ha átragadna a srácokra itt az a szorgalom, elhivatottság, amit látnak tőlem nap, mint nap. Bízom benne, hogy magukévá tudják majd tenni az én szemléletemet és sikeresek lesznek. Így lett belőlem is, a rakamazi kissrácból világbajnok”

Borítókép: Jamie McDonald/Getty Images