Czibor Zoltán nyert olimpiai bajnoki címet, volt világbajnoki ezüstérmes, és szerepelt az évszázad mérkőzésén, amelyen a magyar válogatott 6:3- ra győzött az angolok ellen. Tehetségét a MÁV Komárom, a Ferencváros, a Honvéd és az FC Barcelona csapatában is megcsillantotta, ahol alapembernek számított.
A Rongylábúnak is nevezett labdarúgó nagyszerű játékával és kiismerhetetlen cseleivel őrületbe kergette ellenfeleit. A tehetséges játékos mozdonyvezetőként dolgozott és közben a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát bátyjaival, amikor Mézes Sándor felfigyelt rá. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya meghívta Győrbe a BLASZ ellen játszó Nyugat ificsapatába. Tíz nappal később már az ifjúsági válogatott tagja volt, az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt pedig a Ferencvároshoz került. 1949 májusában már a felnőtt válogatottban is debütált.
1952-ben még a Csepel játékosaként nyert olimpiai bajnoki címet, Helsinkiben. 1953-tól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszélső pozícióban. A magyar bajnokságban az 1955-ös idényben gólkirály lett.
![""]("https://sport365.hu/files/upload/aranycsapat(1).jpg")
Az Aranycsapat
Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László
guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula.
Fotó: Fortepan.hu/Erky-Nagy Tibor
1958-ban igazolt a Barcelonához, amely vele kiegészülve 1958-ban begyűjtötte a Vásárvárosok Kupáját, majd 1959-ben 6 év után spanyol bajnoki címet szerzett. 1960-ban ismét megnyerték a Vásárvárosok Kupáját, míg 1961-ben az Európa Kupa döntőjében szerepeltek. Ezt követően a Barcelona nem szerződtette Czibort, aki így az Espanyolhoz igazolt át. Itt egy évet játszott majd gyakorlatilag befejezte pályafutását. Ettől kezdve már csak rövid időre szerződött különböző csapatokhoz.
Spanyolországban telepedett le, ahol a Kék Duna névre keresztelt kocsmáját üzemeltette. Magyarországra csak 1990-ben tért vissza.
Borítókép:Fortepan.hu/Erky-Nagy Tibor
