60 éves a magyar vízilabdázás élő legendája

A Budapesten született, állatorvosi végzettségű szakember korán eljegyezte magát a pólóval, volt korosztályos Eb-aranyérmes, a nagyválogatottban 17-szer szerepelt.

"Mindenben az első élmény, amit átél az ember, az marad meg a legemlékezetesebbnek – mondta az MTI-nek Kemény Dénes. – Ilyen volt tanulmányaimban az érettségi 1972-ben, mert az volt az első igazán komoly megpróbáltatás, aztán a következő állomás 1978-ból való, amikor doktor lettem. A sportban az első meccs első gólja a Szőnyi úton, amikor borzasztó könnyű helyzetben sikerült a bal alsó sarokba belőnöm a labdát. Nyilván emlékezetes az első mérkőzésem az első osztályban a felnőttek között 16 évesen, aztán az első válogatott mérkőzésem is, vagy a junior Európa-bajnoki arany, az edzősködés pedig külön fejezet."

A tréneri pályán az első nagy siker hamar eljött: 1997-ben bemutatkozásképpen Európa-bajnok lett együttesével, majd következtek a további diadalok olimpiai és világbajnoki elsőségekkel, világkupa- és világliga-aranyakkal.

"Mindig van, nem is sportember az, akinek nincs hiányérzete. Nem csináltunk meg mindent tökéletesen mi sem, mert 1997 és 2012 között 29 világversenyből tízszer győztünk, tehát 19-szer nem mi nyertünk, de nem olyan rossz ez az arány – mondta, jelezve: ha azt nézi, hogy a 29 esetből 24-szer dobogós volt a válogatott, ez mindenképpen pozitív eredmény. "Én megtanultam nagyon szeretni a saját játékos-pályafutásomat – folytatta -, hiszen akkor tudtam 17-szeres válogatott lenni 1974 és 86 között, amikor Szívós, Csapó, Faragó az én posztomon a világ legjobbjai voltak."

Edzőként a legkellemetlenebb élményeként a 2007-es elveszített melbourne-i vb-döntőt tartja számon: "Az a mérkőzés annyira a kezünkben volt, hogy nem szabadott volna kikapni a horvátoktól." .

Ami a pozitív emlékeket illeti, Kemény Dénes nem tud rangsorolni a legnagyobb sikerek között.

Az 1997-es Eb-elsőség Sevillában, ahol hat egyforma csapat között nyert a magyar, azért kiemelendő, mert kapitánysága első évében született.

"Ez a siker úgy kellett, mint egy falat kenyér" – hangsúlyozta.

A 99-es firenzei Eb-cím azért volt fontos, mert időközben a szövetség elnöksége teljesen megújult, "alig maradt olyan a vezetésben, aki szeretett volna engem kapitánynak 96 decemberében" – tette hozzá. "Amikor lefújták a döntőt, rám szakadt a felismerés, hogy jövőre is én leszek a szövetségi kapitány" – fogalmazott.

A 2000-es sydneyi olimpia azért kedves számára, mert 1976 után először sikerült olimpiai aranyat nyernie a magyar pólócsapatnak.

"Akkor és ott egy itthonról kapott rosszindulatú sms-t felolvastam a játékosaimnak, ez is motivált mindenkit, hogy győzzünk, s a fontos meccsekre mindenki rendesen oda is tette magát" – emlékezett vissza Kemény, aki a 2003-as barcelonai vb-t azért ítélte különlegesnek, mert a vb-cím még hiányzott a gyűjteményből. "A 2004-es athéni olimpia sajátosságát az adja, hogy az összes mérkőzést megnyerve, százszázalékos teljesítménnyel nyertünk, a döntőben a szerbeket az utolsó negyedben 5-7-ről fordítva sikerült megvernünk" – mondta.

A 2008-as pekingi döntő Kemény Dénes szerint a vízilabda-történelem egyik legjobb mérkőzése volt, amelyet a magyar együttes az előzőleg a szerbeket és a horvátokat is legyűrő amerikaiakkal vívott.

"A meccs élő példa rá, hogy ilyen az igazi vízilabda, amikor két jó csapat pólózni akar, márpedig mindkét csapat így tett" – jelentette ki, sporttörténelmi jelentőségűnek nevezve a harmadik olimpiai aranyat, amelyet "ugyanaz a csapat ugyanazzal az edzővel, egymást követő nyolc év leforgása alatt zsebelt be".

Kemény Dénest a szövetségi kapitányi poszton 2013-tól a játékosaként valamennyi ötkarikás elsőségben részt vállalt Benedek Tibor követte, aki szintén egy sikeres világversennyel kezdte szakvezetői pályafutását: világbajnok lett a válogatottal.

A Benedek-legénység a július 14. és 27. közötti budapesti Eb-n folytathatja menetelését.

"Azt gondolom, Tibornak óriási esélye van, hogy a hazai Eb aranyérmét csapatával megnyerje – vélekedett Kemény. – Egyfelől a csapat képes rá, hiszen azok között van, amelyek a legjobbak, ráadásul egy világbajnok eleve esélyes egy Eb-n, bárhol rendezik is azt."

Ám ettől még nem biztos a győzelem, éppen az olimpiai bajnokként vízbe szálló Kemény-csapat példája mutatja ezt, amely a 2001-es, szintén budapesti Eb-n harmadik lett.

"Tibor ezt végigélte játékosomként, az összes rossz tapasztalata megvan 2001-ből, s nagyon tudatosan készül, hogy ne történjék hasonló – így Kemény Dénes. – Amúgy pedig egy magyar vízilabdás mindig úgy megy az adott világversenyre, hogy aranyérmet akar nyerni. Aztán ott van a hazai közönség igénye, szeretete, mert nem is nyomás ez, amely segíthet, hogy eredményes Eb-t zárhassunk. A lányok? Ugyanolyan esélyesek, mint a fiúk. Ha az én szurkolói énemet kiszolgálja a két csapat, akkor két aranyérem lesz."

A budapesti Eb 14-én rajtol, s 13-án zárul Brazíliában a döntővel a labdarúgó-világbajnokság.

"Természetesen nézem a futball-vb meccseit, és szerintem Hollandia győz. Másnap pedig jöhet a vízilabda Eb. Készen állunk, nagyon szép kontinensbajnokság lesz, rengetegen dolgozunk azért, hogy minél látványosabb legyen, a közönséget minden szempontból kiszolgáljuk" – nyilatkozta Kemény Dénes, aki 2013-ban tagja lett a vizes sportokat összefogó világszövetség (FINA) edzői bizottságának, s 2011-ben beiktatták a vizes sportágak legnagyobbjait tömörítő egyesült államokbeli Hírességek Csarnokába (ISHOF).

Nemrég újabb nemzetközi elismerést kapott az ISHOF-tól: beválasztották a "halhatalanoknak" abba a bizottságába, amely a leendő bekerülőkről dönt.