Dunai Ede írását változtatások nélkül közöljük.

Ma lenne 46 éves a tragikusan fiatalon, mindössze 31 esztendősen elhunyt egykori Ferencváros-, Dunaferr- és MTK- játékos, Zavadszky Gábor, aki mindhárom magyar klubjával bajnoki címet szerzett, és négy alkalommal a válogatott mezét is felhúzhatta, hogy aztán harmincéves korában Ciprusra igazoljon.

Ilyenkor eszembe jut, hogy azt szokták mondani, meglátjátok, majd az idő begyógyítja a sebeket. De annak a feldolgozásához, ami lassan tizenöt éve, 2006 január 7-én a ciprusi Limasszolban történt, az azóta eltelt idő is kevésnek bizonyult. Ezen a szörnyű, hideg téli napon ugyanis döbbenetes hír érkezett, amelytől azon nyomban összeszorult mindannyiunk szíve.

Zava egy hanyag orvosi kezelés miatt embóliát kapott és ciprusi lakásában, távol a családjától elhunyt. Olyasvalakit szólított magához az Úr, akinek pedig még rengeteg tennivalója lett volna itt a Földön. Elsősorban szerelmével, Mónival kettesben fel kellett volna nevelniük az akkor hatéves ikerfiúkat, Norbit és Rolit. Ott kellett volna lennie a szülinapi ünnepségeken, hogy együtt fújják el a gyertyát, neki kellett volna feldíszítenie a karácsonyfát, az első sorban kellett volna állnia a srácok iskolai megnyitóján, focizniuk kellett volna napestig, és neki kellett volna elsőkent gratulálnia Norbi és Roli érettségi bizonyítványához.

Felfoghatatlan, hogy a sors elvette tőlük mindezt, és a világ legnagyobb igazságtalansága, hogy mindössze hat közös esztendő jutott ennek a gyönyörű családnak.

És nem, az idő egyáltalán nem gyógyítja be a sebeket…

Forrás: Dunai Ede író hivatalos oldala
Borítókép: fradi.hu