39 éve hunyt el az Aranycsapat középhátvédje Lóránt Gyula

Kőszegen – az 1937-ben megnyílt líceum második osztályába kerülve – 1940-ben kezdett játszani, 16 évesen a Kőszegi Sport Egylet első csapatában.

Parádés játéka miatt felfigyeltek rá és bekerült az ifjúsági válogatottba. 1940. december 8-án Splitben 5–3-ra verték Horvátország ifjúsági válogatottját. 1941-ben a 3. osztályt már Szombathelyen, az Állami Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolában kezdte és átigazolt a Szombathelyi FC-be.

A SZFC 1942-ben az NB II első helyén kezdte a Zrínyi csoport tavaszi fordulóját, és jobb gólaránnyal felkerültek bajnokként az NB I-be. Az SZFC a bajnokságban második helyen végzett, ez volt fennállásának legszebb eredménye. Érettségi után 1943. július 31-én lett a Nagyváradi AC igazolt játékosa.

Első meccsükön Szatmáron egy barátságos mérkőzésen 11–2-re nyertek. Első NB I-es mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen játszotta. A NAC 5–2-re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I-es gólját 20 méterről a Gamma válogatott kapusának a hálójába.

1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9–2-re nyertek és bajnokok lettek a bajnokságban. 1944. október 13-án a Nemzeti Vasasban először lépett pályára. Az 5 nagyváradi játékossal megerősített Vasas a Csepel ellen 5–2-re nyert.

2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 37. helyre sorolta. 

37 mérkőzésen játszott a magyar válogatottban, az Aranycsapat középhátvédjeként. A Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Szerepelt az évszázad mérkőzésén és az 1954-es világbajnokság berni döntőjében is.

Válogatottbeli pályafutását megszakította, hogy 1949 márciusában három másik focistával – Egresi Bélával, Mészáros Józseffel és Kéri Károllyal – megpróbált nyugatra szökni, ám az Államvédelmi Hatóság elkapta és társaival együtt a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták, ahonnan csak Sebes Gusztáv válogatott szövetségi kapitány Kádár János akkori belügyminiszternél tett személyes közbenjárására szabadult.

Játékos-pályafutása után sikeres edző volt, több élvonalbeli német csapat (például a Bayern München) edzőjeként is tevékenykedett, 1976-ban pedig görög bajnoki címet szerzett a PAOK Szaloniki csapatával.

1981-ben a PAÓK vezetőedzőjeként a görög bajnokságban az Olympiakosz elleni rangadó 76. percében szívrohamot kapott a kispadon.

Borítókép: Dunai Ede író hivatalos oldala
Forrás: Wikipedia