Mohamed Salah a szurkolók bocsánatáért esedezik – tényleg neki kell?

Valóban ő az, akinek bocsánatot kellene kérnie?


Ami Manchesterben örömünnep, az Liverpoolban a remény elvesztése. Erik ten Hag együttese 4-1-re nyert a Chelsea ellen, így nem csak az dőlt el, hogy együttese a Bajnokok Ligájában indulhat, hanem az is, hogy a Liverpoolnak csak az Európa Liga marad.

Mohamed Salah, a vörösök legnagyobb sztárja gyakorlatilag a lefújás pillanatában élesítette közösségi oldalain a posztját, amiben a szurkolóktól elnézést kér, és azt írja: nem kereshetnek kifogásokat.

„Teljesen összevagyok törve. Egyáltalán nem kereshetünk kifogásokat. Mindenünk megvolt arra, hogy ott legyünk a következő évben is a Bajnokok Ligájában és elbuktunk. Mi vagyunk a Liverpool és kvalifikációt szerezni a sorozatba a legkisebb minimum. Sajnálom, de túl korán van egy felemelő vagy optimista poszthoz. Titeket és magunkat is cserben hagytuk.”

Noha az önkritika és az alábbi sorok elismerésre méltóak, a kérdést még annak ellenére is felveti az emberben, hogy mind a Bournemouth, mind az Arsenal ellen kihagyott az egyiptomi egy tizenegyest kulcsfontosságú pillanatokban.

 

 

Ugyanakkor Mohamed Salah a szerződéshosszabbítását követően sem dőlt hátra és idén is csapata egyik legjobb játékosa volt: 50 tétmérkőzésen 30 gólt lőtt és 15 gólpasszt adott. A Liverpool nem miatta lett csak ötödik, kihagyott tizenegyesek ide, esetleges gyengébb meccsek oda.

Sokkal inkább érdemes megkérdezni a tulajdonosi kört, hogy tavaly nyáron miért azzal az Arthur Melo-val próbálták meg befoltozni a középpályát, aki már a kölcsönszerződése megkötésének pillanatában kudarcra volt ítéltetve, és miközben a közvetlen európai riválisok edzőinek nem kell térden állva könyörögniük a megfelelő minőségű játékosokért, Jürgen Kloppnak miért kell megtisztelve éreznie magát, ha ugyanez történik vele.

 

 

A vörösök szezonja nem feltétlen katasztrófa, egyszerűen ez az év nem a csodákról szólt, és talán túl sokáig tartott kiheverni a tényt, miszerint tavaly hajszálnyi hiányzott a klub történetének legparádésabb évéhez. Hiszen ha Steven Gerrard [Aston Villa] akkori csapata nem bukik el kétgólos előnyről az utolsó fordulóban épp a Manchester City ellen, és Thibout Courtois csak egy kicsivel rosszabb napot fog ki Párizsban a Bajnokok Ligája döntőjében, Mohamed Salahék két helyett négy trófeával gazdagodnak, ami továbbiakra is opciót jelentett volna.

És bár a futballban legalább annyira kétélű dolog ha-volna szavakat használni, talán annyi kijelenthető, hogy az előbb felvázolt forgatókönyv esetében napjainkban aligha kellene korunk egyik legkiválóbb támadójának bocsánatot kérnie 30 góllal a lábában.

 

 

A kupa nélküli szezon nem kudarc, talán az sem, hogy az impozáns szezonhajrá ellenére végül mégsem sikerült odafurakodni a top négybe, az viszont egész biztosan az, ha Klopp nem kapja meg azokat a játékosokat nyáron, akikre igazán szüksége van ahhoz, hogy jövőre ismét harcba szállhassanak minden trófeáért.

Borítókép: getty images europe  /  Chris Brunskill/Fantasista
 

Videók