Szuperliga: Az európai labdarúgás reformja vagy sírásója?

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapjaiban írhatja át az európai klubfutballt.


„Az Európai Unió bírósága szerint a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött korábban amellett, hogy megakadályozza az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását.

A testület csütörtöki határozata alapján nem felel meg az Európai Unió versenyszabályzatának az, hogy a FIFA-nak és az UEFA-nak saját szabályzata szerint lehetősége van megakadályozni konkurens sorozatok indítását, valamint megbüntethetik az ezekben szereplő klubokat és játékosokat.” – írja a Magyar Távirati Iroda az EUB ítéletéről.

A döntés nyomán megszólaltak a Szuperligában érdekelt Real Madrid és Barcelona elnökei is, ahogyan az UEFA sem hagyta szó nélkül.

De mi is az a Szuperliga?

2021 április 18-án jelentette be 12 alapító klub, hogy elindítják a Szuperliga nevű sorozatot, amely független az UEFA-tól. Úgy számoltak, hogy további három csapat csatlakozik még a debütáló idényben, majd kiterjesztették volna több szintre, a résztvevők számát pedig meg akarták ötszörözni.

A Szuperliga mögötti cég, az A22 Sports elképzelése:

Néhány nappal később ebből a tizenkét együttesből előbb az angolok (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham Hotspur), majd az olaszok (Inter, Milan és legkésőbb a Juventus) és az Atletico Madrid is kilépett, maradt a Barcelona és a Real Madrid.

A PSG és a Bayern München a kezdetektől tiltakozott, nem is adták a nevüket a Szuperliga-projekthez. Karl-Heinz Rummenigge szerint ugyanis ez a sorozat a nemzeti bajnokságokat degradálná le, ugyanis onnan kikerülnének a topklubok, a ligák presztízse pedig csökkenne.

Az UEFA megcsinálta a maga Szuperligáját

A bejelentés akkor nagy vihart kavart, az UEFA és a FIFA kizárással fenyegetett, de az igazi következmény a Bajnokok Ligája és az Európa Liga átszervezése lett: 2024-től teljesen új rendszerben, kibővített létszámban indul a BL és az EL is, mindkét sorozat főtábláján 36-36 csapat kap majd helyet. Nem lesznek külön csoportkörök, a pontokat egy nagy tabellán gyűjtik majd, a korább hat helyett nyolc mérkőzés vár az első szakaszban az együttesekre, december helyett januárig kitolva. A BL és az EL között ekkor megszűnik az átjárás.

Az UEFA nagy reményeket vár ettől az úgynevezett „svájci rendszertől”, ám számos európai klubvezetőnek egyelőre nem nyerte el a tetszését a tervezett lebonyolítás.

2023. december 21.: A fordulat napja

Az Európai Unió Bíróságának ítélete feltámasztotta a korábban elhalni látszott, nemzetközi futballszervezetektől független kezdeményezést.

„Nagy örömmel üdvözöljük az Európai Bíróság ítéletét. Az elkövetkező napokban alaposan tanulmányozni fogjuk ennek a történelmi jelentőségű ítéletnek a hatályát. Az európai labdarúgást soha nem fogják monopolizálni, és mától kezdve a klubok saját sorsuk urai lesznek.

A klubok teljes mértékben elismerik a jogunkat, hogy olyan európai versenyeket javasoljunk és támogassunk, amelyek modernizálják sportágunkat és a világ minden tájáról vonzzák a szurkolókat. Röviden, ma ismét győzött a szabad Európa, ma győzött a labdarúgás és a szurkolók.”
– ünnepelte az ítéletet Florentino Perez, a Real Madrid elnöke.

 

Az UEFA szerint „Ez az ítélet nem jelenti a Szuperliga jóváhagyását. Éppen ellenkezőleg, rávilágít egy korábbi mulasztásra, egy olyan technikai szempontra, amely már 2022 júniusában ismert és megoldott volt. Az UEFA hisz az új szabályaiban, különösen abban, hogy azok megfelelnek az összes vonatkozó európai törvénynek és előírásnak.

Az UEFA továbbra is eltökélt az európai futballpiramis megőrzése mellett, hogy az továbbra is a társadalom szélesebb érdekeit szolgálja. Továbbra is a nemzeti szövetségekkel, ligákkal, klubokkal, szurkolókkal, játékosokkal, edzőkkel, az Európai Unió intézményeivel, kormányokkal és partnerekkel együtt fogjuk alakítani az európai sportmodellt.

Hiszünk abban, hogy az alapvető európai futballpiramis szolidaritását, amelyet a szurkolók és az összes érdekelt fél felbecsülhetetlen értékű modellnek nyilvánított, az európai és nemzeti jogszabályokkal összhangban megvédjük a szétválás veszélyétől.”

A német futballszövetség közleményében a jelenlegi rendszer mellett fejezte ki álláspontját: „Támogatjuk az európai versenymodellt, és elutasítunk minden olyan versenyt, amelyet a meglévő ligákon és szövetségeken kívül szerveznek. A Szuperliga jogszerűségére még nem kaptunk választ. Amint hozzáférünk a jogerős ítélethez, részletesebben fogjuk kommentálni az ügyet.”

Mesut Özil is megszólalt, a márciusban visszavonult futballista szerint a gyerekek nem a Szuperliga megnyeréséről álmodnak, hanem a Bajnokok Ligájáról és a világbajnokságról.

Az Atletico Madrid – amely korábban még támogatta a Szuperligát – kijelentette: „ Kiállunk az európai futballcsalád védelme, a hazai bajnokságok megőrzése és az elért eredmények alapján az európai versenyekre való kvalifikáció fenntartása mellett.”

A Szuperliga jövője ugyanakkor továbbra is bizonytalan, de ekkora támogatást, mint az Európai Unió Bíróságának döntése, még sosem kapott. Innentől kezdve Florentino Perezen és Joan Laportán múlik, hogy tudnak-e vonzóbb alternatívát kínálni, mint az UEFA, és megnyerni az európai topklubokat.

Borítókép: EPA

Videók