90 éve született az egyetlen aranylabdás kapus

Kilencven éve, 1929. október 22-én született Lev Jasin szovjet olimpiai bajnok labdarúgó, az egyetlen aranylabdás kapus.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Sokáig tartalékkapus volt a Dinamo Moszkva együttesében, közben - mivel a jégkorongot is nagyon szerette - védett a hokisok között is. Majdnem ottmaradt, de amikor a labdarúgócsapat elsőszámú kapusa megsérült, húszévesen végre megkapta a lehetőséget, amivel élt is. Huszonkét éven át védett a Dinamónál, ezalatt ötször lett szovjet bajnok (1954, 1955, 1957, 1959, 1963) és háromszor kupagyőztes (1953, 1967, 1970). Az 1953-as szezonban jégkorongkapusként is bajnok lett, de ezután már csak futballkarrierjére összpontosított.

Tehetségének, elszántságának, akaratának köszönhetően 1950-ben bekerült a válogatottba, ahol húsz esztendő alatt 78 mérkőzésen védte a Szbornaja kapuját. A válogatottal 1956-ban Melbourne-ben olimpiai bajnokságot nyert, a szovjetek a döntőben Jugoszláviát győzték le, ekkor már ő számított a csapat legnagyobb csillagának. Az 1958-as világbajnokságon a szovjet csapat Jasinnal a kapuban a brazilok mögött másodikként jutott tovább csoportjából, megelőzve az angolokat, de a negyeddöntőben alulmaradt a házigazda svédekkel szemben. 1960-ban az Európai Nemzetek Tornáján, lényegében az első Európa-bajnokságon általános meglepetésre a szovjetek győztek, a döntőben - hosszabbításban szerzett góllal - ismét a jugoszlávokat múlták felül. Az 1962-es vb-n Jasin, jóllehet kétszer is megsérült, ismét a negyeddöntőig vezette a válogatottat, amely ott a házigazda chileiektől szenvedett vereséget. Az 1966-os, angliai világbajnokságon a szovjet válogatottat a nyugatnémetek állították meg az elődöntőben, Jasint még az 1970-es vébére is benevezték, de ekkor már nem lépett pályára.

A szovjet válogatott az 1966-os világbajnokságon, Angliában. (Fotó: Central Press/Getty Images)

1963-ban Anglia és a világválogatott mérkőzésén bravúrok tucatjait mutatta be, a világsajtóban ezután kezdték "Fekete Póknak" nevezni, mert teljesen fekete mezében védve úgy tűnt, mintha nyolc karja lett volna. Búcsúmérkőzését 1971-ben a moszkvai Lenin Stadionban rendezték százezer néző előtt, olyan világsztárok részvételével, mint Pelé, Eusébio és Beckenbauer. Miután szögre akasztotta futballcipőjét, edzői, majd különböző sportvezetői tisztségeket töltött be, egy időben a szovjet szövetség alelnöke is volt.

Parádés védései az őrületbe kergették a csatárokat. (Fotó: Popperfoto via Getty Images)

Lev Jasint máig a futballtörténelem egyik legjobb hálóőreként tartják nyilván. Alapjában változtatta meg a kapusjátékot, a védelem vezéreként a kapuból kiabálva irányította a védőket, bátran jött ki keresztezni akkor, amikor kollégái a teljes 90 percet a gólvonalon állva töltötték. Testi adottságainak, helyezkedési képességének, magabiztosságának és elképesztő reflexeinek, parádés védéseinek köszönhetően őrületbe kergette a csatárokat, olyan lövéseket is hárított, amelybe mások még beleérni sem lettek volna képesek. A büntetők közül rekorderként több mint másfélszázat hárított, pályafutásának 813 mérkőzése közül 270-en nem kapott gólt, s 160 bajnoki mérkőzésen nem kellett maga mögé nyúlnia a labdáért, ezt a hazai rekordját csak 2017-ben döntötte meg Igor Akinfejev, a CSZKA Moszkva kapusa.

Pályafutása során sok-sok elismerésben részesült. Már 1960-ban jelölték az Aranylabdára, amelyet 1963-ban máig az egyetlen kapusként kapott meg. Háromszor volt a Szovjetunió legjobb kapusa (1960, 1963, 1966), 1967-ben Lenin-díjat kapott, halála előtt nem sokkal, 1990-ben "A szocialista munka hőse" kitüntetést vehette át. 1986-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdeméremmel, 1989-ben a FIFA Érdemrenddel tüntette ki. 1998-ban bekerült az elmúlt évszázad legjobb csapatába, 2002-ben a futball-világbajnokságok történetének álomcsapatába, 2000-ben pedig a FIFA az évszázad kapusának választotta.

A FIFA 1994-ben hozta létre a Lev Jasin-díjat, amelyet a világbajnokságok legjobb kapusának adnak át, ő az egyetlen kapus, aki FIFA-díj névadója lett. A labdarúgó Aranylabdát odaítélő France Football szaklap idén Jasin-díj néven alapított új, az adott év legjobb kapusának járó elismerést. Jasin hazájában legendának számít, Vlagyimir Viszockij dalban, Robert Rozsgyesztvenszkij és Jevgenyij Jevtusenko versben örökítette meg alakját, utcák és terek, valamint a Dinamo Moszkva új stadionja viseli nevét, életéről 2017-ben nagyszabású film készült.

A Lev Jasin-díjat a vb-k legjobb kapusának adja a FIFA. (Fotó: Jean-Yves Ruszniewski/Corbis/VCG via Getty Images)

A számtalan vetődés és rúgás soha be nem gyógyuló sérüléseket okozott a lábában. 1986-ban éppen Budapesten tartózkodott, amikor vénás trombózist kapott, és jobb lábát amputálni kellett. Hosszan tartó súlyos betegség, gyomorrák következtében 1990. március 20-án hunyt el, s állami temetést kapott.
Pelé azt mondta: "Ő volt a legjobb kapus, aki ellen valaha játszottam", Hidegkuti Nándor pedig így emlékezett rá: "Csodálatos kapus volt, csak védett, védett és védett. Kötelességének érezte, hogy mindenáron megóvja kapuját a góltól, remekül érezte a labdát, tanítani lehetett kifutásait, vagy ahogy lehúzta a magas beíveléseket."

Borítókép: Keystone/Getty Images