66 éves az Aranycsapat tragédiája

1954 július 4-én több történt mint egy vb-döntős vereség.


Az 1954 július 4-én a magyar labdarúgó-válogatott bejutott a Svájcban rendezett világbajnokság döntőjébe. Bár Puskásék igéretesen kezdtek, végül vereséget szenvedtünk az NSZK-tól úgy, hogy korábban 8-3-ra vertük a Nyugat-német együttest. 

Dunai Ede írását változtatás nélkül tesszük közzé


"Van-e olyan futballszurkoló, vagy van-e olyan magyar ember egyáltalán, aki nem tudja mi történt ezen az esős, elátkozott, szomorú vasárnapon?
Igen, a verhetetlen Aranycsapat, a világ legjobb futballválogatottja éppen a cél előtt, a nagy diadal kapujában omlott össze.
A 3:2-es vereség különösen annak fényében fájó, hogy mi vezettünk 2:0-ra, és ekkor úgy tűnt, hogy a teljesen esélytelennek számító németek - akárcsak a csoportmeccseken - ezúttal sem ússzák meg a kiütést.
A rémálom azonban a 11. percben kezdetét vette, és a két nehéz összecsapást sikerrel megvívó magyar csapat egyre jobban elfáradt, majd a mérkőzés végére teljesen összeomlott.
Hosszú évek veretlenségi sorozata veszett ködbe ekkor, és a magyar futball legnagyobb győzelme, az öröm és az ünneplés helyett bekövetkezett az, amire senki sem számított: Puskásék "csak" ezüstérmesek lettek a svájci világbajnokságon.




A vereség hírére idehaza példátlan eseménysorozat vette kezdetét.
Este kilenckor a November 7. téren a rettegett államvédelem székházának közelében körülbelül három-négyezer ember gyűlt össze. Először Puskás Ferencet és Sebes Gusztávot szidalmazták, majd újságokból fáklyákat gyújtottak.
A feldühödött szurkolók ezután a Magyar Rádióhoz, a Bródy Sándor utcába vonultak, miközben újabb és újabb emberek csatlakoztak a tömeghez, amely egyre félelmetesebbé vált.
Noha a Rádió épületét szigorúan őrizte az államvédelem, a tüntetőknek sikerült betörniük az udvarra.

A rádió vezetősége kénytelen-kelletlen tárgyalni kényszerült a lázongókkal, akiknek a fő követelése az volt, hogy a rádión keresztül üzenhessenek Sebes Gusztáv szövetségi kapitánynak és Puskás Öcsinek, hogy készüljenek, mert ki lesznek végezve.”


Balsors magyar módra...ám jeles történelemkutatók szerint mégsem volt haszontalan ez a vereség. Sokak szerint ugyanis - miután a futball jelentette az egyetlen vigaszt az elviselhetetlen életszínvonal mellett - ez vezetett az 1956-os októberi forradalomhoz, amely az első, ám nem is olyan apró rést ütötte az addig sziklaszilárdnak tűnő kommunista rendszer baljósan meredező bástyáján.

Hogy mi lett volna, ha?

Ezt már sosem tudjuk meg, egy dolog azonban világosabb a napnál is: ahogy az angolok nevezték, a Magical Magyars, és ahogy mi hívjuk őket, az Aranycsapat minden idők egyik legjobb futballválogatottjaként örökre beírta magát a labdarúgás aranykönyvének legdícsőségesebb oldalaira."





Forrás: Dunai Ede írói oldala
Borítókép:  

 

Videók