117 éve született magyar labdarúgó-válogatott történetének első gólja

Borbás Gáspárra,a történelmi találat szerzőjére emlékezünk.


A magyar válogatott első gólját Borbás Gáspár szerezte, akinek olyannyira élete volt a foci, hogy amikor a megélhetése miatt abba kellett hagynia a játékot 23 évig nem nézett emg egyetlen mérkőzést sem. Rá emlékezünk az Újságmúzeum írásával, amit változtatások nélkül közlünk.

Napra pontosan 117 éve, 1903. április 5-én ő lőtte a magyar labdarúgó-válogatott történetének első gólját. Következzék Borbás Gáspár, egy remek futballista és egy gerinces ember élete, aki a II. világháború alatt 180 zsidó származású embert mentett meg a biztos halálból. Budapesten született 1884 nyarán, az apja jó nevű ügyvéd volt, így a kis Gáspárt is annak szánta. A Gellérthegynél lakott a család, s a két Borbás-gyerek, ha tehette, az új játéknak, vagyis a labdarúgásnak hódolt.

Később úgy mesélte, 1900-ban a Városligetben focizott éppen a piarista gimnáziumi osztálytársaival, amikor a Ferencváros megfigyelője kiszúrta magának és 16 évesen a klub igazolt játékosa lett. Egy évvel később ő lőtte a Fradi első bajnoki gólját…

Aztán a magyar-válogatottban is bemutatkozott. 1903. április 5-én hétszáz néző ment ki a Millenárisra, hogy megnézze a nemzeti csapat történetének második mérkőzését. Az osztrák válogatott lett volna a rivális, ám visszaléptek, így a csehekkel mérkőzött a csapat. Ahol aztán a 16. percben Borbást kiugratták, majd elgurította a labdát a cseh kapus mellett.

A történelmi gól a másnapi újságokat annyira nem hozta lázba, apróbb tudósítások jelentek meg a meccsről, kiemelve, hogy hideg, szeles idő volt és eléggé gyatra a játék.

A találkozót ekkor még Budapest és Prága barátságos meccseként jegyezték, később lett hivatalos, nemzetek közötti találkozó.

Borbás olyannyira gyors volt, hogy egy ideig az atlétikával is kacérkodott, megesett, hogy a válogatott sprintereket is legyőzte egy versenyen, ám végül maradt a labdarúgásnál.1905-ben például a következőképpen jellemezte az egyik lap: „A leggyorsabb magyar csatárok közé tartozik. Jó labdatechnikája van és élesen lő.”

És ha már rekordok. Borbás Gáspár volt az első magyar-válogatott játékos, aki doktori címet szerzett, hiszen idő közben megkapta a jogi diplomáját. Megesett, hogy vasárnap Bécsben volt válogatott meccse, hétfőn pedig ügyvédi vizsgája. Innentől kezdve Borbás doktor néven kergette őrületbe a védőket.

1912-ben aztán a Ferencváros vendége volt a világhírű angol Tottenham futballcsapata. Igen ám, de a londoni egylet balszélsője megsérült, az angolok pedig kölcsönkérték Borbást. A nézők a meccs első perceiben hiába keresték a Fradiban a kedvencüket, később pedig megrökönyödve látták, hogy a világverő angoloknál játszik.

Borbás ott is remekelt, az angolok le akarták igazolni, de ő inkább itthon maradt. Végül egy ezüst cigarettatárcával hálálták meg, hogy ha egy meccs erejéig, de a Tottenham játékosa volt.

A Fradit akkoriban amúgy csak "sóskifliseknek" hívták a riválisok, s ennek is megvolt a története. Akadt ugyanis egy jómódú ferencvárosi pék, aki a gárda nagy szurkolójaként felajánlotta, hogy minden győztes meccs után annyi sós kiflit ad a csapatnak, amennyi csak beléjük fér.

Borbás Gáspár negyvenegyszer játszott a magyar válogatottban, ám egy idő után döntenie kellett az ügyvédi hivatás és a foci között. Végül a megélhetés miatt a munka mellett tette le a voksát (ne feledjük, akkoriban nem kaptak pénzt a játékosok).

1917-ben döntött úgy, hogy befejezi, de olyannyira hiányzott neki a futball, hogy vasárnaponként, amikor a Fradi otthon játszott, ő inkább elutazott vidékre, annyira fájt a szakítás. Borbás Gáspár ekkor már házas volt s végül három gyermeket szült a felesége.

Ügyvédként komoly karriert futott be, a focinak viszont teljesen hátat fordított. Nem kevesebb, mint 23 évig (!) egyetlen meccset sem nézett meg, 1940-ben viszont kiment egy magyar-svájci találkozóra. Az újságírók megrohanták s mikor megkérdezték, mit szólt a látottakhoz, tömören annyit mondott: „meglepett, hogy mennyivel lassúbb a játék, mint a mi időnkben.”

Jó nevű, ismert ügyvéd lett, az viszont csak évtizedekkel később derült ki, hogy a II. világháború alatt munkaszolgálatra rendelt zsidó embereket mentett, az iratok szerint 180 üldözött köszönheti az életét a volt labdarúgónak.

Borbás Gáspárnak hosszú életet adott a teremtő, 1976-ban, 92 évesen aludt el örökre az az ember, aki 1903-ban, egy hideg, szeles áprilisi napon megszerezte a magyar labdarúgás történetének első válogatott gólját.

Nyugodj békében, Borbás Gáspár!

Borítókép: mlsz.hu

 

Videók