"Olyan érzésem támadt, mintha valami elrepülne a sátraink mögött"

A K2 expedíció két hegymászója, Klein Dávid és Suhajda Szilárd mostoha körülmények közt éjszakázott. Még az alaptábor központi egysége is veszélybe került.


Klein Dávid és Suhajda Szilárd 2019. június 10-én indultak el a K2 expedícióra, hogy teljesítsék a Himalája Koronája kihívást. A cél, hogy felvigyék a magyar zászlót 8611 méter magasra oxigéntöbblet nélkül. Mi történik velük? Hogy vannak? A naplóbejegyzéseikből kiderül, itt a sport365 oldalán is.

2019.07.03.

 
"Az éjszakai szélvihar egészen érdekes hangulatba kerített. Egyszercsak az az érzésem támadt, mintha valami elrepülne sátraink mögött. Súgó-búgó hanggal szállt el mellettünk, viszonylag lassan, tekintélyes tömeg benyomását keltve. Mi lehetett az? Vagy álmodtam netán? Nem tudom...
 
Reggelre mind a wc, mind pedig a zuhanyzó sátrak összetörtek. Akbar és Ali az éjszaka egy részét a konyhasátrat tartó póznákba kapaszkodva töltötték. Bizony attól féltek, hogy elrepül alaptáborunk központi egysége! Dávid pedig? Mit sem tudott az egészről: édesdeden átaludta az egész cirkuszt! Ezen képességét olykor kifejezetetten irigylem tőle.
 
Az alaptáborban a ruhák kimosása sem egyszerű feladat.
 
Reggeli után inhaláltunk, ami csakugyan indokolt teendőnek bizonyult, figyelembe véve légutaink állapotát. A torkom sajnos még most sem százas. Dávid mosott, miközben Akbar a sátra helyreállításán munkálkodott. Igazi kánikulai alaptábori napnak örvendhettünk. Délután szépen sorbavettük partnereink zászlajait, majd elkészítettük klasszikus, K2-vel a háttérben fotósorozatunkat. Mire végeztünk, épp lebukott a Nap a szomszédos hegygerinc mögött. Pont ekkor két mosolygós arc kiabált rám: „Hé, emlékszel ránk?”. Hogyne emlékeznék: a kedves koreai srácok a Broad Peakől, akikkel aztán 2015-ben is találkoztam. Akkor ráadásul nem is akármilyen helyzetben, hiszen a K2 alaptáborából egyetlen alvással rohantam le Ászkoléba – amire igen jó okom volt! -, és épp e maratoni menet végén értem be őket (holott egész másvalaki volt a célom). Még az is lehet, hogy elmesélem majd ezt a történetet. Idén is találkoztam olyan helyivel, aki megkérdezte: „Ugye én voltam az, aki néhány éve éjjel-nappal rohant a szerelme után a Baltoron át?”. Hát igen...
 
A mennyei manna, és a segítők.
 
Az esti vacsora mellé forró, mézes teát szürcsölgetek. Akbár csatlakozik hozzánk, jót beszélgetünk Pakisztán múltjáról és jelenéről, szokásokról, családról, életről. Dávid számos érdekes történettel áll elő. Van miből meríteni...
Fogmosás a hidegben. Lámpaoltás."
(Szilárd)
 
A két hegymászó korábbi bejegyzéseit megtalálják itt:
 
 
Forrás: Facebook.com/SuhajdaSzilardClimber/

Videók