Edzést tart és könyvet ír: így ünnepli 65. születésnapját Moszkva olimpiai bajnoka

Vaskuti István még mindig tele van tervekkel.


Hatvanöt esztendős lett Vaskuti István, az 1980-as moszkvai olimpián aranyérmet szerző kenusunk, aki nyugdíjas éveit munkával ünnepli, jelenleg utánpótlás korú versenyzőkkel foglalkozik. Születésnapja alkalmából a Budapesti Honvéd Sportegyesület készített vele interjút, amit változtatások nélkül közlünk.

- A Honvédban lett olimpiai bajnok, az edzői munkáját az egyesületünknél kezdte és most, hatvanöt esztendősen is hozzánk tartozik, hiszen a téli időszakban a Hajógyári-szigeten lévő vízitelepen végzi a kondiedzéseit.

- Bizony, nem szakadtam el a klubtól, ma is honvédosnak vallom magam, még akkor is, ha a vizes edzéseimet nem a Hajógyári-, hanem a Szentendrei-sziget mellett végzem, és a kis kenus csapatomat a BKV-nál építgetem. Mert a nyugdíjas éveimre sem akartam kihívás nélkül maradni, januártól foglalkozom a srácokkal, és nagyon jól érzem közöttük magam.

- Mit adnak önnek a gyerekek?

- Frissességet, jó társaságot. Húsz gyerekkel dolgozom együtt, köztük van az unokám Olivér is. A karantén időszakot végigeveztem velük és nagy örömömet leltem a munkában, a mozgásban. Melóznak rendesen, tényleg odaadóak, és szépen is fejlődnek. A szülőknek elmondtam az elején, hogy ebből a sportból bizony nem fognak megélni, így mindenki számára az első a tanulás. Ha rossz jegyeket hoznak, ne engedjék őket edzésre, és mint kiderült olyannyira megszerették a csapatot, hogy ez a legnagyobb büntetés a számukra.

"Örömmel írom az edzésterveiket, és bízom benne, hogy olyan élményeket adok számukra, ami meghatározó lesz az életükben. Nem biztos, hogy olimpiai bajnokok nőnek ki a kezeim közül, de ha megtanulják a munka és a siker összefüggéseit, ha képesek lesznek erőfeszítéseket tenni önmagukért, ha megtanulnak jól kommunikálni társaságban, és ha nem töltik a fél életüket a számítógép előtt, már nyert ügyem van."

Igazi személyiségfejlesztésen mennek keresztül. Nyáron táboroztunk Áporkán, ősszel elvittem őket bringa- és futótáborba is, most azt sajnálom, hogy a vírushelyzet miatt nem taníthatom meg őket síelni. A nyár kicsit sűrű volt nekem a reggeltől estig tartó programokkal, de most a napi egy edzés mellett azért másra is jut időm.



- Például?

- Például befejeztem annak a száznegyvenhat oldalas interjúkötetnek a szerkesztését, amely egyfajta tudástára a sportágnak, amelyben edzőink nyilatkoznak a munkájukról. Aztán én őrzöm Bonn Ottó bácsi közel kétszáz kilónyi kajak-kenus hagyatékát, amelyet a nemzetközi szövetség főtitkáraként halmozott fel. Ebből írom meg az ICF történetét, az első ötven évről már született egy kötet, azt szeretném folytatni, hiszen 2024-ben lesz száz esztendős a nemzetközi szövetség. Jelenleg a válogatás fázisában vagyok, és ahogy látom, lesznek olyan anyagok, amelyeket archiválni, dokumentálni kell.

"Nagy mérföldkő ez a sportág és az én életemben is."

- Mondhatjuk azt, hogy boldogan és tevékenyen tekint a jövőbe?

- Abszolút. Egészségesen élek, jó erőben vagyok, van négy csodálatos unokám, akik közül ketten, Léna és Olivér az én sportágamat választották, ráadásul saját maguktól. Panaszra tehát semmi okom.

Forrás: Budapesti Honvéd Sportegyesület

Képek: kajakkenusport.hu

Videók