Több millió dollárt sikkaszthatott a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke

Hogy jutott el ilyen messzire?


Az ARD német közszolgálati televízió csatorna a honlapján arról számolt be, hogy a birtokába jutott dokumentumok alapján legalább 5,5 millió dollárral nem tud elszámolni az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő Szövetség.

Súlyos korrupciós ügyek miatt indulhat büntetőeljárás Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke ellen. A németek szerint a 79 éves sporttisztviselő a szakadék szélére sodorta a sportágat, ugyanis okirathamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja merült fel az IWF-nél. A szövetség a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származott pénzzel nem tud elszámolni.


Az ARD arról számolt be, hogy a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával. Eszerint a 2008 és 2017 között olimpián és világbajnokságon érmes súlyemelők csaknem felét nem ellenőrizték a felkészülési időszakban, edzőtáborban.

"Nem voltak doppingellenőrzések, mert tudták, hogy azok pozitív eredményt hoztak volna" - nyilatkozott Lydia Valentin. A spanyol versenyző úgy lett a 2012-es játékok aranyérmese 75 kilogrammban, hogy utólagos ellenőrzésen az első három helyezettet diszkvalifikálták.

Az ARD szerint az IWF a Magyar Doppingellenes Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Kivétel ez alól a 2015-ös houstoni világbajnokság volt, ahol a német tv-csatorna szerint Aján Tamás tiltakozása ellenére az amerikai doppingellenes ügynökség vette le a doppingmintákat és ez 24 lebukáshoz vezetett.

A német közszolgálati televízió oknyomozó újságírói a nemzetközi szövetségnél működő fekete pénzekről, "korrupciós kultúráról", készpénzen árusított “búcsúcédulákról” és doppingolásról írnak. Az ARD a honlapján úgy fogalmaz, hogy Aján rendkívül erős hálózattal rendelkezik a sportvilág különböző területein ugyanis 2000 óta az IWF elnöke, 2017-ben ötödik alkalommal választották meg. Több mint 45 éve vesz részt a szövetség vezetésében. 1970-től volt alelnök, 1976-tól 2000-ig pedig a szervezet főtitkára, Emellett Aján a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA 38 tagú döntéshozó testületének is tagja.

Christian Baumgartner, a Német Súlyemelő Szövetség elnöke szerint Aján Tamás évtizedek során felépített egy rendszert, amely lehetővé tette a doppingolás eltitkolását.

"A korrupció kultúráját valósította meg" - mondta Baumgartner.

Az ARD-nek nyilatkozott Rattikan Gulnoi, a 2012-es londoni olimpia bronzérmese is. A thaiföldi súlyemelő azt állította, hogy 18 éves kora óta tiltott teljesítményfokozókat kapott. Hozzátette, országában 13 esztendős koruk után doppingolják a súlyemelőket.

Mint minden más olimpiai világszövetség, úgy a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség is hatalmas pénzeket kap a NOB-tól az olimpiai játékok közvetítési jogai után. 1992 óta több mint 23 millió dollár folyt be a Laussanne-i székhelyű szövetség két svájci bankszámlájára, ami nem szerepelt a szövetség számviteli mérlegében. Amikor ezeket a bankszámlákat 2009-ben felfedezték, egyedül Aján Tamásnak volt aláírásra jogosultsága. Az ARD információi szerint ezeken a bankszámlákon legalább 5,5 millió dollár sorsa tisztázatlan, beleértve a kamatot is, így a tényleges összeg valószínűleg sokkal nagyobb.

Az ARD oknyomozói az összes rendelkezésre álló iratot, dokumentumot a Bázeli Egyetem büntetőjog-professzorával, Mark Pieth-tel ellenőriztették, ez alapján pedig azt írják: a történtek a svájci jog szerint három bűncselekmény, így okirathamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúját vetik fel. A professzor állítása szerint ezek a bűncselekmények nem évültek el, és a svájci ügyészségnek hivatalból, azaz feljelentés nélkül is nyomozást kell indítania ezekben az ügyekben.

Az eltűnt pénzekre vonatkozó kérdésekre Aján nem adott választ az ARD-nek.

A NOB szóvivője kijelentette, hogy a pénzek folyósítása idején nem volt lehetőségük arra, hogy beavatkozzanak egy világszövetség "belső" ügyeibe. A NOB képviselője arra nem válaszolt, hogy ebben az esetben miért nem értesítették a hatóságokat. 2012-ben a szintén svájci székhelyű nemzetközi Sport Döntőbíróságnak az volt az álláspontja, hogy a pénzek sorsa utáni nyomozás nem tartozik az illetékességi körébe, holott azok a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származtak.

Borítókép: Daniel Apuy/LatinContent via Getty Images

Forrás: sportschau.de, MTI

Videók