A következő 2 olimpián biztosan nem hallhatjuk az orosz himnuszt

A WADA nem fellebbez a nemzetközi Sportdöntőbíróság döntése ellen.


A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elfogadja, hogy az orosz sportolók két évig nem indulhatnak nemzetközi versenyeken országuk zászlaja alatt, és nem játsszák le a tiszteletükre a himnuszukat, vagyis nem fellebbez a nemzetközi Sportdöntőbíróságnak (CAS) a szankciót megfelező decemberi döntése ellen.

Az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) a múlt héten jelentette be, hogy szintén nem nyújt be fellebbezést a CAS ítélettel szemben, hozzátéve: a sportolók érdekeit figyelembe véve határozott úgy, hogy nem vitatja a döntést. A CAS december 17-én jelentette be, hogy jóváhagyta Oroszország eltiltását, de felére csökkentette a WADA által 2019 decemberében kiszabott négyéves büntetést.

A CAS-döntés értelmében az oroszok a 2021-re halasztott tokiói nyári, valamint a 2022-es pekingi téli olimpián sem indulhatnak nemzetük képviseletében. A határozat szerint Oroszország a szankció ideje alatt nem jogosult nagyobb sportesemény megrendezésére, valamint ajánlattételre sem. Ezen idő alatt orosz kormánytisztviselők és képviselők nem vehetnek részt olyan eseményeken, mint az olimpia, illetve nagyobb sportágak világbajnoksága.

A döntéssel az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) nem volt elégedett, különösen azzal, hogy a szankció eredetileg kiszabott időtartama a felére csökkent. A Kreml ugyanakkor sajnálkozását és ellenérzését fejezte ki, legfőképpen azért, mert a határozat értelmében az orosz hivatalos személyek - köztük Vlagyimir Putyin elnök - két évig nem látogathatnak nemzetközi sporteseményeket.

A moszkvai doppingellenőrző laboratórium működését és a RUSADA-t 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozta illetékes bizottságának vizsgálati jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták.

A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

Az orosz sportolók a 2016-os riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a 2018-as phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, semlegesként vehetett részt a versenyeken. Ez a lehetőség továbbra is érvényben van: azok az orosz sportolók, akik bizonyítani tudják, hogy tisztán készülnek, semlegesként lehetnek ott a nagy versenyeken.

Az orosz ügynökség 2018. szeptember 20-án kapta vissza tesztelési engedélyét, a moszkvai labor pedig három hónappal később kezdhette újra működését. Ez utóbbi engedélyezéséhez több feltételt is szabott a WADA, ezek egyike volt az adatbázis átadása. A nemzetközi ügynökséget azonban akkor még megakadályozták az adatok átmásolásában, amelyet aztán tavaly januárban adtak át az oroszok. A WADA már akkor jelezte, hogy akár hónapokig is eltarthat, amíg megvizsgálja, az információk hitelesek-e, majd 2019 szeptemberében bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indított azokkal a "következetlenségekkel" összefüggésben, melyeket az adatbázis tartalmazott.

A vizsgálat lezárulta után a WADA-szabályzatnak megfelelést ellenőrző bizottság négyéves eltiltást javasolt, melyet tavaly decemberben a végrehajtó bizottság egyhangúan megszavazott, mivel bizonyítottnak látta, hogy a moszkvai laborban hamis bizonyítékokat iktattak, illetve pozitív eredményeket semmisítettek meg, amelyek segítségével leleplezhetőek lettek volna a csalások.

Borítókép: GettyImages

Videók