Magyar "legek" az olimpiák történetéből

Most is érdemes lesz szurkolnak magyarok sikereiért.


Július 23. és augusztus 8. között Tokióban rendezik meg a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása az olimpiákon elért eddigi legnagyobb magyar sikerekről:

Az első magyar olimpiai aranyérem az első olimpián, 1896. április 11-én született Athénban. Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. Hajós visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924. évi olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki, így az újkori olimpiák történetében ő az egyetlen, aki a sport- és a művészeti versenyben is a legjobb volt.

A magyar sport első női olimpiai bajnoka a tőrvívó Elek Ilona, aki 1936-ban Berlinben győzött, öt nappal megelőzve a szintén aranyérmes magasugró Csák Ibolyát. Elek a második világháború okozta 12 éves kényszerszünet után az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet, 1952-ben, immár 45 évesen Helsinkiben ezüstérmet szerzett.

A legeredményesebb magyar olimpikon hét aranyérmével a kardvívó Gerevich Aladár, aki 1932-től 1960-ig valamennyi játékon ott volt, és mindegyiken győzött (1948-ban Londonban egyéniben és csapatban is). Első olimpiai bajnokságát 1932-ben Los Angelesben, a hetediket 1960-ban Rómában, ötvenévesen nyerte, a magyar sportolók közül ő vehetett át a legidősebben aranyérmet, és ő az egyetlen sportoló, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián állhatott a dobogó tetejére. Teljesítményének értékét növeli, hogy a második világháború miatt az ő életéből is kimaradt két olimpia.

A nők közül a legtöbb olimpián a tőrvívó Mohamed Aida vett részt, akinek a mostani már a hetedik olimpiája lesz. Az ugyancsak tőrvívó Rejtő Ildikó 1960-tól 1976-ig valamennyi játékon ott volt, és mind az ötön dobogóra állhatott, 1964-ben Tokióban egyéniben és csapatban is aranyérmes lett.

A nők közül a tornász Keleti Ágnes, az úszó Egerszegi Krisztina és a kajakozó Kozák Danuta szerezte a legtöbb, öt-öt olimpiai bajnoki címet, Egerszegi valamennyit egyéni számban. Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött. Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián - 1988-ban Szöulban (14 évesen), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában - nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, az ausztrál Dawn Faser után ő lett a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. Kozák Danuta 2012-ben Londonban az 500 méteres kajak négyesben és egyesben is aranyérmet szerzett, négy évvel később Rióban mindkét számban ismételt és az 500 méteres kajak kettesben is nyert, ezzel ő lett az első női kajakos az olimpiák történetében, aki egy seregszemlén belül triplázott.

Sport365.hu - Hatalmas megtiszteltetés, Keleti Ágnessel reklámozzák az olimpiát - Videó

Több mint egy évvel ezelőtt megállt az élet, a koronavírus-járvány miatt, de a sportolók, akik közül nagyon sokan az olimpiára készülnek nem hagyták abba a mozgást. Az 2021-es esztendő januárjában ünnepelte 100. születésnapját az ötszörös olimpiai bajnok magyar tornásznő Keleti Ágnes.

A világ legidősebb olimpiai bajnoka a százéves Keleti Ágnes (2011 augusztusától 2016 májusában bekövetkezett haláláig az 1913-ban született Tarics Sándor volt az olimpiai bajnokok doyenje, aki a vízilabda-válogatott tagjaként nyert az 1936-os berlini játékokon). A legfiatalabb magyar olimpiai bajnok a kétszeres aranyérmes, 31 éves Szilágyi Áron vívó. Szekeres Pál az egyetlen sportoló, aki olimpián és paralimpián egyaránt érmet szerzett: 1988-ban Szöulban a férfi tőrcsapat tagjaként bronzérmes lett, majd miután 1991-ben súlyos balesetét követően kerekesszékbe kényszerült, öt paralimpián hat érmet nyert tőr- és kardvívásban, 1992-ben Barcelonában tőrben, 1996-ban Atlantában tőrben és kardban is aranyérmes lett.

Egy tucat magyar sportoló van, aki nyári és téli olimpián is részt vett. A nők közül ez csak Kürti Évának (2002: bob, 2004: atlétika) és Gyenesei Leilának (2006: sí, 2008: öttusa) sikerült, a férfiaknál viszont többen is dupláztak: Déván István (1912: atlétika, 1924: sí), Szepes Béla (1924: sí, 1928: atlétika), Farkas Mátyás (1928: atlétika, 1936: jégkorong), Szamosi Ferenc, Háray Béla és Hircsák István (mindhárman 1936: jégkorong, 1936: gyeplabda), Gyulai Miklós (1994, 1998: bob, 2000: atlétika), Kürtösi Zsolt (1996, 2000: atlétika, 2006: bob), Horváth Gergely és Margl Tamás (mindketten 2004: atlétika, 2006: bob).

Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak, ahonnan sportolóink 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel tértek haza, és a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a harmadik helyet szerezték meg. Az eddigi olimpiákon tizenegy esetben fordult elő, hogy magyar versenyző világcsúccsal szerzett aranyérmet, legutóbb a 2016-os riói olimpián sikerült ez Hosszú Katinkának a 400 méteres vegyesúszásban.

A századik magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150-iket 2004-ben Athénban a női párbajtőrvívó Nagy Tímea szerezte meg. 2008-ban a férfi vízilabda-válogatott a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött Pekingben (korábban csak a brit válogatott állhatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban a dobogó legfelsőbb fokára).

Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (37) született, ezt követi az úszás (28) és a kajak-kenu (25). Az 1896-os athéni kezdet óta 298 magyar sportoló nyert aranyérmet nyári ötkarikás játékokon. A nyári olimpiák történetének eddigi utolsó, 176. magyar aranyérmét a Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Kozák Danuta, Szabó Gabriella összetételű kajaknégyes (K-4 500 m) szerezte meg 2016-ban Rio de Janeiróban.

Borítókép: olimpia.hu

Videók