80 éve hunyt el a magyar olimpikon, akire már senki sem emlékszik

A maratonfutás magyar érmesét bántóan kevesen ismerik.

2020-07-27 09:44:00

Szerkesztő: Kis Ádám

Holnap lesz 80 éve, hogy meghalt az a magyar atléta, aki maratoni futásban olimpiai dobogóra állhatott, mégis alig tudunk róla valamit. Rá emlékezünk az Újságmúzeum írásával, amit változtatások nélkül közlünk.

1896-ban, az athéni olimpián, százezer néző előtt a negyedik helyen ért célba, de kiderült, a harmadikként záró görög Belokasz a táv egy részét lesötétített lovaskocsin tett meg. Mindez a magyar küldöttségnek is feltűnt, hiszen főhősünk kétszer is megelőzte futás közben a trükkös görögöt, mégis előbb ért az athéni olimpiai stadionhoz.

Fókuszban Kellner Gyula, a német akcentussal beszélő, szemüveges, jó humorú sportember, akit 124 éve egyetlen magyar maratonfutó sem tudott beérni…

1871-ben született Budapesten, egy tehetős nyomdászfamília gyermekeként. Mivel megengedhette magának, számtalan sportágat kipróbált. Úszott, birkózott, kerékpározott és tornázott is, no és súlyt emelt, de végül a hosszútávfutásnál kötött ki húsz esztendősen.

(Kép: Újságmúzeum)

A legjobb lett itthon, így nem volt kérdés, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban is ott lesz az akkor 25 éves Kellner. Március 22-én indult a küldöttség a görög fővárosba, két nap fárasztó vonatút után értek Szaloniki kikötőjébe, innen pedig 36 órás hajóút várt rájuk, majd megpillantották a pireuszi kikötőt.

Az olimpián az egyik leginkább várt szám volt a maratoni futás, amelyet a hagyományoknak megfelelően Marathonból indítottak, a cél pedig Athén volt. Kellner végig az élmezőnyben futott és kaotikus jeleneteket tapasztalt. Minden versenyzőt egy lovas kísért, de szekerek és lovaskocsik is mentek a mezőnnyel.

(Kép: Újságmúzeum)

Kellner tudta, hogy a harmadik helyen áll, éppen ezért érte váratlanul, hogy a cél előtt nem sokkal ismét feltűnt előtte a görög Belokasz, akit korábban már leelőzött. Az olimpiai stadionban százezer görög ünnepelt, hiszen az első három helyen hazai futó ért célba (elsőként a földműves Louisz Spirosz), aki az uralkodó III. Györgytől vehette át a babérkoszorút.

Később a rendezőknek is feltűnt, hogy Belokasz csalt. A trükkös görögnek bűntársai is voltak, egy lesötétített lovaskocsin előzte le a mezőnyt, és így kerülhetett Kellner elé is. Végül Kellner lett az olimpiai harmadik és egy arany órát kapott III. Györgytől.

A kiváló magyar futó a következő évben eljegyezte Drosdatius Adélt, majd meg is házasodott. Később átvette az édesapja budapesti nyomdáját a Kellner és Mohrrüder kő és könyvnyomdai műintézetet a Csáky utcában. Plakátokat is készített, 1913-ban például a Ferencváros futballistáinak. Három gyermeke született, Kornél, Erna és Gyula. Kornél később Késmárky Kornél néven az ország legjobb magasugrója lett, Erna pedig teniszezőként ért el sikereket.

Kellner Gyula később Szolnokra költözött és végül 69 éves korában, 1940. július 28-án vitte el a szíve a legendás maratoni futót.

Hajós Alfréd (balra) és Kellner Gyula.(Kép: olimpia.hu)

Hajós Alfréd, az athéni játékok kétszeres olimpiai bajnok úszója Kellner halála után elmondta, jó szívű, kiváló humorú embert ismert meg benne, aki mindig önzetlen volt. Hajós azt is elmesélte, hogy amikor Athénban 1200 méteren bajnok lett, a maratoni futó volt az egyik, aki a célba érkezés után kihúzta a kilencfokos tengerből.

Hajósra még emlékszünk, Kellner Gyulát viszont elfelejtettük az idők során. Pedig ismernie kellene mindenkinek és holnap, a halálának 80. évfordulóján illenék legalább egy szál virágot tenni a sírjára... Ha valaki Szolnokon a református temetőnél jár, tegye meg helyettünk is.