Kis ország nagy sikerei, magyarok az olimpián

Miután a második világháború lezárult 1948-ban ismét rendezhettek olimpiát. Az elsőt 1948-ban Londonban. Ekkor a magyar küldöttség 10 aranyérmet, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet szerzett, amely 12 éremmel volt több az előző olimpiánál, amelyet Berlinben rendeztek.

1952-ben nagyon nagy áttörés történt az olimpián. A magyar küldöttség 16 aranyérmet szerzett, amely azóta is minden idők legsikeresebb olimpiája volt magyar szempontból. Ezen az olimpián aranyérmet nyert az Aranycsapat mellett többek között a magyar férfi vízilabda-válogatott is. A magyar küldöttséget 189 sportoló képviselte a finn fővárosban.

Olimpia az 1956-os forradalom árnyékában

Az első olimpiának a déli féltekén 1956-ban az ausztráliai Melbourne adott otthont. Ez volt az első alkalom, hogy a záróünnepélyen nem zárt sorokban, hanem a népek barátságát jelképezve kötöttség nélkül, összekeveredve vettek részt a sportolók, mert az olimpia előtt két hónappal Magyarországon kitört a forradalom. Ezen az olimpián rendezték meg a méltán híres Magyarország-Szovjetúnió vízilabda mérkőzést, amelyen 4-0-ra győzött a magyar csapat, és később megnyerte az olimpiát.

Erre a mérkőzésre Bolvári Antal, aki a csapat tagja volt, így emlékezett vissza.

„Nem volt sportszerűtlen mérkőzés, de keményebb volt mint egy átlagos találkozó”.

Ezen a találkozón ütötte meg a szovjet Prokopov Zádor Ervint, ami miatt az egész medence tiszta vér lett.

A forradalom után, újraindulés

1960-ban először közvetítette TV az olimpiát. Ekkor a helyszín az olasz főváros Róma volt. Ekkor a magyar küldöttség hat aranyérmet szerzett, azonban a magyar forradalom hatása érződött a sportteljesítményen is.

Az ázsiai földrészen első alkalommal 1964-ben Tokióban rendeztek olimpiát. "A technika olimpiáján" vezették be a kizárólag számítógéppel történő időmérést, mindennemű adat- és időrögzítést, továbbá a színes tévéközvetítést. Magyarország ezen az olimpián tíz aranyérmet, hét ezüstöt és öt bronzérmet szerzett. 

1968-ban Mexikóvárosban tartottak először magaslaton, több mint 2200 méteres tengerszint fölötti magasságban olimpiai játékokat. A részt vevő országok száma ekkor lépte át a százat, és az olimpiai lángot is itt gyújtotta meg először női sportoló, a mexikói indián Norma Enriqueta Basilio. Ez volt egyben az első olimpia, ahol a győzteseknek doppingteszten kellett átesniük. 

A Tragédiába fulladt olimpia

A legtragikusabb olimpia a müncheni volt: 1972. szeptember 5-én palesztin terrortámadás érte az olimpiai falut, az akciónak tizenegy izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendőr esett áldozatául. A játékok egynapos szünet után folytatódtak. A bajor fővárosban mondta először nő, a német Heidi Schüller az olimpiai esküt és ezen az olimpián hangzott el az a mondat a NOB akkori elnökétől. The Show Must Go On.

Hegedűs Csaba pedig ezen az olimpián szerezte meg a Magyarország 100. olimpiai aranyérmét.

1976-ban, Kanadában rendezték meg az olimpiai játékokat, ekkor a magyar küldöttség mindössze négy aranyat szerzett.
Bojkott az olimpián

Először 1980-ban, Moszkvában rendeztek kelet-európai, a szocialista táborhoz tartozó országban olimpiát. Ezt az olimpiát bojkottálta az amerikai Egyesült Államok a hidegháborúban történtek miatt.

1984-ben Los Angelesben indulhattak először profi versenyzők is a játékokon. Azonban ez is, csak úgy mint a moszkvai csonka olimpia volt. 

1988-ban ismét Ázsiában, ám ezúttal Szöulban tartották az olimpiát. A mieink ezen az olimpián 11 aranyérmet szereztek, és ezen az olimpián szerezte első olimpiai bajnoki címét Egerszegi Krisztina.

1992-ben, Barcelonában rendezték a játékokat. Ennek az olimpián lett olimpiai bajnok Kovács Antal, aki a mai napig a magyar cselgáncs egyetlen aranyérmét szerezte meg.

Forrás: MTI, Wikipédia
Borítókép: Facebook.com/ Tokyo 2020