Árapálysíkság, vérdopping, céklalé és az első szakasz

Egy vendégszerzővel, lapcsaládunk újságírójával, Simon Zoltánnal izgulhatjátok végig a 2016-os Tour de France-t. Zoli élete a labdarúgás körül forog, de - mint mondja - a Tourt látni kell! A háromhetes viadal alatt talán sikerül olvasóinkhoz közelebb hoznia ezt az érdekes, ugyanakkor rendkívül izgalmas világot!


Simon Zoltán vagyok, az nb1.hu alapító-szerkesztője. Magyarország legrégebbi és legnagyobb focis honlapja több, mint 16 évvel ezelőtt indult, azóta dolgozom ott. Ezért nagyon sokan azt hiszik, a labdarúgás az életem, a mindenem. Ez majdnem így van, de az igazság az, hogy nem nézek meg minden focimeccset a tévében, akkor sem, ha megtehetném. Viszont, ha a síugrásról vagy az országúti cangáról van szó, akkor nincs mese, mindent látni kell. És ez különösen igaz a legnagyobb versenyre, amelyik mindegyik fölött áll szerintem. Ez a viadal a Tour de France, amelyet még soha nem nyert  meg az a versenyző, akinek szurkoltam. A rajongásomért cserébe viszont többször is zátonyra futott az életem.
 
Holnap ilyenkor már pontosan tudni lehet, hogy ki nyerte meg a festői Mont-Saint-Michel apátság lábától induló Tour de France első szakaszát, így azt is, melyik cangás öltheti magára az összetettben élen állónak járó legendás, a versenyzők szerint mágikus hatással is bíró sárga trikót. Ennek jeleként az apátság oldalán már október óta óriás méretű sárga trikó díszeleg a plakáton.
 
 

 
A Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában, a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő gránitszikla alkotta sziget, pontosan 1 km-re Franciaország normandiai partjaitól. A sziget és a rajta található bencés apátság 1979-ben az elsők között került fel a UNESCO Világörökségi listájára. Mont-Saint-Michel szigete egy jellegzetes árapálysziget. Apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében a Mont-Saint-Michel szigetén épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. 1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát és ezzel megszűnt szigetnek lenni – írja róla a Wikipedia.
 
 

 
A 100. Tour során a verseny egyik legendás befutója történt ide. Akkor egyenkénti időfutamot rendeztek, ez volt az útvonal.
 
 

 
A Tour összetettjét végül az nyeri meg, aki a legkevesebb idő alatt teljesíti a távot. A szakaszok során elért időeredményeket értelemszerűen összeadják. Olyan esetekben, amikor nem egyenkéntivel rajtol a megmérettetés, mindig jobban fennáll a hatalmas tömegbukások veszélye. Mert a sprintereknek gyakorlatilag csak ilyenkor van esélyük arra, hogy magukra ölthessék az ikonikus trikót, és ezért mindent meg is tesznek a csapataikkal. Fontos tudni, az utolsó három kilométeren belül történő bukás esetén nem vesztenek időt azok, akik elesnek, de később valahogy beérnek a célba. A gyorslábúak általában nagyok, erősek, így akármilyen furcsa, a hegyekre nem tudnak gyorsan felmenni, van, hogy 30 perces hátrányt kapnak. A Tourt általában azok nyerik meg, akik könnyebbek (minél kevesebb súlyt kell a hegyre felcipelni, annál erősebb valaki), jók a hegyen és az időfutamban is.
 
De honnan van ennyi erejük a cangásoknak, hogy három héten át, két pihenőnappal, olyan hegyekre is felmenjenek, ahová már kábé motorral és autóval is igen nehéz felkapaszkodni?
 
A cangások általában október végétől november végéig vannak szabadságon, máskor edzenek, versenyeznek, állandóan úton vannak és szinte nem is látják a szeretteiket. Ez rengeteg edzéssel, lemondással, illetve teljesítményfokozó szerek használatával lehet csak megoldani.
Vannak legális és illegális szerek. Utóbbiak is jelen vannak és mindig is jelen voltak a sportágban, ám a doppingolók mindig is a hivatalos szervek előtt járnak. Gondoljunk bele, a második világháború utáni évtizedekben még nem számított tiltott szernek az amfetamin, le is fordultak többen is a kerékpárról versenyzés közben.
 
 

 
 
Valamit azonban fontos leszögezni. Ha én benyelnék annyi szert, mint a cangások, attól még kábé két métert nem tudnék a tempójukban velük tartani. Rengeteg munka van bennük. A dopping nagyjából 8-10%-kal növeli meg az alapteljesítményüket. És hiába doppingol egy sprinter, attól még nem fog tudni hegyre menni, és hiába tuningolná magát egy hegyi menő, attól még nem tudja majd lehajrázni a gyorslábúakat.
 
A szóbeszéd szerint már nem az van, hogy közvetlen a verseny előtt és a szakaszok között telepumpálják magukat a sportolók, mert a lebukásnak, így, ebben a formában, már hatalmas a veszélye, hiába vannak mindig és mindig új szerek. Nem árt tudni, a levett vérmintákat a doppingellenőrök lefagyasztják és nagyon sok évvel később is ismét elemzéseknek vetik alá. Ezért inkább manapság az van, hogy mikroadagokban adagolják a szereket, elsősorban a felkészülés alatt, így a szervezet jobban hozzászokik a hatalmas próbatételhez. És rendkívül hamar ki is ürül a testből.
 
Legendás a vérdopping. Ennek az a lényege, hogy a sportolóknak vörösvérsejteket adnak be, hogy növeljék vérük oxigénszállító kapacitását. Ezt lehet kapni különböző készítmények formájában. Egyik módszer, melyet a hosszú távú kitartást igénylő sportok űzői alkalmaznak a teljesítményük és oxigénszállítási kapacitásuk fokozására, az EPO. Ebben az esetben a vesék által kiválasztott hormon, az eritropoetin vagy annak szintetikus változata (rhEPO) segítségével növelik a vörösvértestek számát a keringésben. Az eredetileg alkalmazott módszer már könnyen kimutatható, ezért továbbfejlesztett változatai vannak/voltak a forgalomban.
 
A teljesítményt fokozó módszerek közül az egyik leggyakoribb, a magaslati levegőn való edzés (1500m feletti magasság), mivel itt az alacsonyabb nyomású oxigén serkenti a szervezet vörösvérsejt termelését. Ez legális egyébként, de ha a versenyzőknek ilyenkor leveszik a vérüket, amit lefagyasztanak, majd a Tour alatt visszafecskendezik a cangások szervezetébe, az már dopping. 
 

 
És itt jön képbe a cékla, ami nemcsak a jó állóképesség fokozásában és az izmok teljesítményének javításában játszik fontos szerepet, hiszen magas kálium, magnézium, vas, folsav és vitamintartalma (B6 és C) ennél is több egészségügyi előnyt jelent a fogyasztók számára. A cékla ezenfelül hasznos szénhidrátokat, fehérjéket és jótékony rostokat tartalmaz. Ezenfelül pedig erős antioxidánsként is működik. Magas vastartalmának köszönhetően serkenti a vörösvérsejtek termelődését, ezáltal pedig javul a vér oxigénfelvevő-képessége. Egyes elméletek szerint négyszeresére…
 
Ezért is szokták azt mondani a cangás csapatok vezetői, nem vért szállítanak, hanem céklalevet. Ügyes!
 
És tényleg ajánlom mindenkinek, aki fáradt vagy rossz kedve van, mert azon kívül, hogy növeli a teljesítményt, a közérzetet javító parádés hatása is közismert. És sokkal tovább lehet tőle bírni bármilyen fizikai (és egyébként mentális) megpróbáltatást. 
 

 
Ennél jobban már csak az első szakaszt tudom ajánlani. A mezőny hatalmas pompa közben elrajtol, lesz egy szökevénycsoport, amelyet a sprinterek csapatai próbálnak majd utolérni, hogy aztán a végén a két német, Marcel Kittel és André Greipel közül valamelyik megnyerhesse az etapot és felvehesse az összetettben az élen állónak járó sárga trikót.
 
Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de ez csak leírva lesz ilyen egyszerű. Csodálatos lesz látni, ahogy nyolc srác feláldozza magát azért, hogy az emberük nyerjen a szakasz végén. 
 
Legközelebb megírom, hogyan és mint teszik ezt, valamint arról is értekezem, hogyan lehet a versenyzők helyett a kerékpárokat doppingolni.

Videók