Szerkesztő: Balázs László
2016. 11. 21. 03:34

A kérdésre, hogy melyik az európai kosárlabdázás igazi elitsorozata, most még egyértelműen az Euroliga lehet a válasz. De vajon a jövőben is így lesz-e?

 
Az európai kosárlabdázás első számú klubsorozatának az 1958-as kezdetektől egészen 2000-ig a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) által rendezett Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) számított, melyet 1996-ban kereszteltek át Euroligára. 2000 nyarán megalakult a Euroleague Basketball nevű társaság, amely a legerősebb nemzeti ligákat tömörítő, a FIBA európai szervezetétől független ULEB-bel (Union des Ligues Européennes de Basket-Ball) karöltve szakított a nemzetközi szövetséggel és elindította saját kupasorozatát. Ez lett a jelenlegi formájában ismert Euroliga, angolosan Euroleague.
 
Az Euroliga márkanevet korábban le nem védő FIBA kénytelen volt új nevet adni saját sorozatának, így született meg a Szuproliga (SuproLeague). A 2000/2001-es szezonban tehát párhuzamosan két európai topbajnokság is létezett. Kezdetben az érintett topklubok is megosztottak voltak, egyesek az Euroligát favorizálták (például az Olimpiakosz, a Real Madrid, a Barcelona és a Kinder Bologna), mások a Szuproligára neveztek be (így a Panathinaikosz, a Maccabi, a CSZKA Moszkva és az Efes).
 
A szezon végeztével mindkét szervezetnél rájöttek arra, hogy szükséges egyesíteni a két sorozatot, így tárgyalások kezdődtek a Euroleague Basketball és a FIBA között. Az átszervezett Euroliga instant sikerének és a tehetősebb klubok támogatásának köszönhetően a Euroleague Basketball került nyerő pozícióba, a FIBA-nak el kellett fogadnia a feltételeiket. Ennek eredményeképpen teljesen a Euroleague Basketball és az ULEB szárnyai alá kerültek a klubok európai kupasorozatai. Az Euroliga mellé – a Koracs-kupa és Saporta-kupa megszüntetésével – második számú kupaküzdelemnek létrehozták az ULEB-kupát (mai nevén Eurokupát). A FIBA egy időre megmaradt a válogatott események szervezésénél, illetve 2003-ban útjára indította a EuroChallenge-et, ami azonban az Euroliga és a Eurokupa árnyékában megmaradt harmadik számú versengésnek.
 
Másfél évtizeddel később döntöttek úgy a FIBA-nál, hogy megpróbálják felvenni a versenyt a Euroleague Basketball és az ULEB rendezvényeivel: 2015-ben megszületett a FIBA Európa-kupa, 2016-ban pedig a Bajnokok Ligája, egyértelműen az Eurokupa, illetve az Euroliga riválisainak létrehozva. A topklubok azonban ezekből nem kértek, ezért a FIBA idén áprilisban keményebb eszközökhöz folyamodott: megfenyegette tagországait, hogy kizárja azokat a nemzetközi versenyekből, amennyiben csapataik a következő szezontól az ULEB (szakmailag egyébként magasabb színvonalat garantáló) sorozatait választják. A terv nem jött be, mivel egyrészt ez a nagy klubokat nem igazán hatotta meg, másrészt végül a FIBA is rájött, hogy 14 legszebb kosaras hagyományokkal rendelkező válogatottja nélkül komoly presztízsveszteséget szenvedne el a 2017-es Európa-bajnokság.
 
A csatát tehát az ULEB és az Euroliga nyerték, de a háborút még nem veszítette el a FIBA és a Bajnokok Ligája. Nem lenne meglepő, ha másképp nem, hát további szankciók kilátásba helyezésével próbálná meg akaratát érvényesíteni a világszervezet a jövőben. Bárhogy is lesz, az biztos, hogy a jelenlegi helyzet csak árt az európai kosárlabdának, hiszen van egy igazi elitligánk, ahová csak ritkán tehetik be lábukat a kevésbé tehetős klubok, illetve van egy névleg bajnokokat felvonultató ligánk is, az igazán közönségvonzó bajnokcsapatok nélkül.

Legfrissebb híreink


Élő eredmények